A digitális csalók már nem elsősorban a bankok fejlett rendszereit próbálják feltörni, hanem az embereket célozzák, az OTP Bank Kiberbűnök krónikája című filmsorozata humorral és abszurd helyzetekkel segít felismerni a manipuláció jeleit – mondta Sonjic László, az OTP Bank biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója sajtóbeszélgetésen pénteken Budapesten.

Kiemelte, hogy a fizetési rendszerek biztonságát garantáló rendszereket folyamatosan frissítik, így a csalók a leggyengébb láncszemet, az embereket célozzák. Már nem a banki azonosítók megszerzése a cél, az elkövetők a pszichológiai manipulációra álltak át: keresik az online térben azokat, akiket hatékonyan meg tudnak támadni.

„A digitális csalások ellen nem elég a technológiai védelem, az is fontos, hogy felismerjük, mikor próbálnak minket manipulálni”

– mondta, hozzátéve: az emberi tudatosságra hívja fel a figyelmet a filmsorozat. A bűnözők mesterséges élethelyzetet teremtenek, amire a kiszemelt áldozat fogékony, majd ezt kihasználva sürgetéssel, zsarolással, nyomásgyakorlással hatékonyan kicsalják a pénzét - fejtette ki Sonjic László. Az AI segítségével „szintet léptek” a csalók – mutatott rá, példaként az ismert személyek, pénzügyi szakértők közösségimédiás álhirdetéseit említette, amelyeknek kép- és hangvilága tökéletes.

Az online csalásokkal elkövetett bűncselekmények száma nem fog csökkenni - jelezte, kiemelten fontosnak nevezve, hogy tájékoztassák az embereket, ehhez neves rendezők, filmszakemberek segítségét veszik igénybe. Minden platformot kihasználnak, hogy felhívják a figyelmet arra:

bárki lehet áldozat; fel kell ismerni az impulzusokat, amihez a filmek fontos készletet nyújtanak.

A Kiberbűnök krónikája nemzetközi koprodukcióban, magyar, szerb és bolgár alkotók és szereplők közreműködésével készült. A kampány egyszerre indul több olyan országban, ahol az OTP Csoport jelen van, a kampány üzenete régiós szinten is egységes. A kisfilmek az OTP YouTube-csatornáján érhetők el.

Nyitrai Márton reklámfilm- és videoklip-rendező, a Kiberbűnök krónikája alkotója arról beszélt, hogy a digitális térben leselkedő veszélyek jelenét mutatják be a filmek, azt a pillanatot, amikor egy hétköznapi helyzet váratlanul abszurddá válik. Az emberekben lejátszódó érzelmi folyamatokra helyezték a hangsúlyt, hogy mi az, ami a rossz döntésig juttatta az áldozatokat. Ha a filmek megnézésével „keletkezik egy motoszkáló gondolat”, hogy a kiszemelt inkább kétszer megnézzen egy e-mailt, vagy meggondolja, hogy rákattintson-e az adott hivatkozásra, akkor már célt értek – mondta.

Deák Kristóf filmrendező, Az unoka című film rendezője a személyes érintettségéből kiindulva a társadalmi problémával kereste az összefügést.

A magukra hagyott időseket kihasználják a csalók, nekik semmibe nem kerül ezerszer próbálkozni, és ezerből sajnos nem kétszázan estek áldozatul az unokázós csalóknak még az offline térben

– számolt be. Elmondása szerint a legjobb forrásaik az ügyvédek voltak a film készítésekor, mert a csalások áldozatai a szégyen miatt nehezen szólaltak meg. A fő célja volt, hogy izgalmas thrillert készítsen, miközben nem kifejezetten „oktatófilmet” akart készíteni, sokkal inkább az áldozathibáztatás elkerülése motiválta.

Az Örökség című, hamarosan a mozikba kerülő film központi problémája az úgynevezett „öregezési csalás”, amely során az áldozatot a csalók folyamatosan benne tartják a kitalált hamis narratívában. A filmben bemutatják, hogy milyen nehéz megvédeni az időseket, amikor egyedül maradnak, és nem figyel rájuk a család – mondta Tasnádi István filmrendező.

Az OTP közölte: a bank védelmi intézkedéseinek eredményeként tavaly az ügyfelek sérelmére elkövetett online pénzforgalmi visszaélések okozta kár több mint 51 százalékkal csökkent egy év alatt.

Adataik szerint a bevezetett intézkedésekkel a múlt évben a lehetséges ügyfélkárok mintegy 84 százalékát sikerült megelőzni, ami több mint 18 milliárd forintnyi megelőzött ügyfélveszteséget jelentett.

A bank pénzügyi csalásokról és a KiberPajzs ismertségéről szóló országos reprezentatív kutatása szerint a 16-75 éves magyarok csaknem egyharmada már találkozott valamilyen online csalással. Bár a megkérdezettek 79 százaléka hallott a pénzügyi visszaélésekről az elmúlt időszakban, kevesebb mint felük érzi magát felkészültnek az online csalásokkal szemben. A felmérés rámutat arra, hogy a csalások felismerését segítő, közérthető tájékoztatásnak és a tudatosság erősítésének továbbra is fontos szerepe van.