eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György az ellene és társai ellen indult megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Tizenhét évre ítélték Budaházy Györgyöt - itt a részletes bírói indoklás

Több órán keresztül indokolta a döntést a bíró.

Mint arról az Infostart is beszámolt, 17 év fegyházra ítélte terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék szerdán.

Az összesen 17 vádlott közül a megismételt elsőfokú eljárásban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélet további 5 vádlottat sújtott tíz évnél hosszabb fegyházzal, több másik vádlott pedig 5 év körüli szabadságvesztéseket kapott, kettőt felmentettek a vádak alól. A bíróság a rendelkező rész kihirdetése után nyomban határozott Budaházy és több társa letartóztatásáról is, amit a büntetés-végrehajtás műveleti csoportjának golyóálló mellényes, maszkos tagjai azonnal végrehajtottak.

Budaházy szimpatizánsai tapssal, füttyel, kiabálással zavarták meg a rendet, ezért a bíró eltávolíttatta őket a tárgyalóteremből.

Az eljárás adatai szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak többsége jobbára tagadta a terhére rótt cselekményeket.

A részletes indoklás

A többórás szóbeli indoklás során a bíró kiemelte: egyes nyilatkozatokkal, sajtóhírekkel ellentétben ebben az ügyben korántsem néhány kisértékű rongálásból "kreáltak" terrorcselekményeket, és nem is koncepciós per folyt. A rendőrség ment az események után és "ömlöttek a bizonyítékok". A vádlottak bűnösségét szokatlanul nagy mennyiségű bizonyíték támasztotta alá, így többek között a szervezet két tagja is teljeskörű, a szervezet által elkövetett valamennyi bűncselekményre kiterjedő beismerő vallomást tett. Továbbá levelezések, lehallgatások során szerzett információk, a merényletek helyszínén lefoglalt bombák és más tárgyi bizonyítékok is a vádlottak bűnösségét támasztották alá.

A bíró szerint ez az ügy "arról szólt", hogy egyeseknek nem tetszett a magyar politika alakulása a 2000-es évek közepén, ezért úgy döntöttek, hogy ha másképp nem megy, erőszakkal változtatnak rajta. Az éveken át tartó bűncselekmény-sorozat kisebb rongálásokkal kezdődött ugyan, de a vádlottak egyre durvább cselekményeket követtek el, gyújtogattak, Molotov-koktélt, bombát készítettek és használtak, végül már egyikük a tervezett cselekmény és a célszemély kapcsán úgy fogalmazott: "én most már úgy vagyok ezzel a dologgal: ha meghal, meghal".

A bíró leszögezte: nem a vádlottakon múlt, hogy a terrorcselekményeknek nem lett halálos áldozata, ami már akár tényleges életfogytiglan kiszabását is indokolhatta volna.

Az első fokon megállapított ítéleti tényállás szerint

  • Budaházy György a 2007 áprilisában alapított Hunnia Mozgalomból idővel olyan csapatot szervezett, amely az őszre várható budapesti tüntetéseken hatékonyan tud fellépni a rendfenntartó rendőri erőkkel szemben.
  • Szeptember-októberben Molotov-koktélos támadásokat intéztek SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen, majd
  • decemberben Budaházy személyes sértettsége miatt brutálisan megverette Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust.
  • A 2007 végén országos figyelmet kapott egészségbiztosítási reform kapcsán Budaházy György társaival úgy döntött: a kormánykoalíció magasrangú politikusai ellen végrehajtott támadásokkal próbálja kényszeríteni az országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslat ellen szavazzanak.
  • Rálőttek Hiller István akkori oktatási miniszter otthonára, továbbá Molotov-koktélokat dobtak egy másik miniszter épülő házára.
  • 2008 februárjában további hat országgyűlési képviselő ellen hajtottak végre egyidőben összehangoltan gyújtogatásos támadásokat.
  • Ezután a nemzeti radikális eszmékkel össze nem egyeztethető életvitelt folytató közösségekre összpontosítottak. 2008 áprilisában felgyújtották a Broadway Jegyirodát, 2008 nyarán a Budapest Pride-ra időzítve két, meleg férfiak által látogatott szórakozóhely ellen hajtottak végre Molotov-koktélos támadást.
  • 2008 szeptemberében Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál hajtottak végre bombatámadást, majd
  • decemberben egy ATM kifosztásával próbáltak meg pénzhez jutni.
  • 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását.
  • Négy helyszínen terveztek robbantást 2009. április 8-ára, ám végül Budaházy megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat. Ezeket a merényleteket a vádlottak tevékenységét már jó ideje figyelemmel kísérő rendőrök akadályozták meg.

A bíró a büntetéskiszabás során többek között azt is figyelembe vette, hogy a vádbeli terrorcselekmény a törvény szerint tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, továbbá a gyújtogatások és a Molotov-koktélos támadások esetében csupán a szerencsének, a robbantásos merényleteknél pedig a megelőző rendőri fellépésnek köszönhetően nem voltak halálos áldozatok.

Budaházy Györgyöt 2009 nyarán tartóztatták le, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint 10 éve, 2011 márciusában. Budaházy György az eljárás során több évet töltött letartóztatásban, majd házi őrizetben. A vádlottak többsége jobbára tagadta a terhére rótt cselekményeket. A Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott először elsőfokú ítéletet, melyben Budaházyt 13 évre, hat társát tíz év körüli szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen. Ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított, így került az ügy ismét a Fővárosi Törvényszékre.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×