Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János erdélyi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő - közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Ráduly János 1937. október 27-én született a székelyföldi Korondon. Középiskoláit a marosvásárhelyi Bolyai Farkas gimnáziumban végezte, majd 1966-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. Tanári pályája a Maros megyei Kibéd községhez kötötte, ahol gyűjtései nagy részét is végezte, és melynek később díszpolgára lett.

Írásait több erdélyi folyóirat - Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Napsugár, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, Hargita, Helikon - közölte. Verset először 1968-ban publikált a Megtalált világ című antológiában, majd költőként évtizedekkel később, 1995-96-ban jelentkezett újra Az árnyékok lakodalma, valamint a Fény és gondolat című kötetekkel.

Néprajzkutatói munkássága is főként Kibédhez kötődik,

számos kötetben tárta fel a Kis-Küküllő menti település népmesekincsét és gazdag balladaköltészetét.

Emellett rendszeresen tanulmányokkal szerepelt több szakfolyóiratban.

Az erdélyi rovásírásos emlékek kutatásával és értelmezésével is foglalkozott. Gyermekirodalmi antológiákban a vers, ének, játék, mese óvodai felhasználását szorgalmazta.

Tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, szerkesztőbizottsági tagja a korondi Hazanéző és a székelyudvarhelyi Székely Útkereső című folyóiratoknak. Műfordítóként is több román költő verseit is lefordította magyarra.

„Ráduly János gazdag és maradandó szellemi örökséget hagyott ránk, amely tovább él műveiben, tanítványai emlékezetében és mindazok szívében, akik ismerték őt. Életműve örök érték marad Kibéd és az egész erdélyi magyar közösség számára” – búcsúzott tőle Facebook-oldalán Kibéd község önkormányzata.