Infostart.hu
eur:
359.65
usd:
315.12
bux:
142151.49
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.

A miniszter a KRESZ átalakításáról azt mondta: a társadalom többsége által támogatott szabályozást szeretnének kialakítani, ezért hamarosan egyeztetési kérdőív indul a gyors közlekedésbiztonsági intézkedésekről, a teljes KRESZ első tervezete pedig valamikor ősszel jöhet ki.

„A hazahozott uniós források jelentős részét a vasút esetében járműbeszerzésekre fogjuk fordítani, a HÉV-ek és az Intercity flotta megújítására, lecserélésére” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az InfoRádióban.

„Ez a munka elindult, a kormány a döntéseit már meghozta, az Országgyűlés pedig most folytatja le a részletes vitát, és július 21-én, a jövő héten lesz a zárószavazása a törvénynek, ami létrehozza azt az országos közlekedésszervező társaságot, amivel ezeket a beszerzéseket elindítjuk” – tette hozzá.

A miniszter azzal folytatta: a szerdai kormányülésen azt tekintik át, hogy a további hazahozott uniós pénzekkel mi legyen, hiszen nem csak a helyreállítási alapról, hanem a felszabadított kohéziós alap forrásairól is szó van, amik évekig be voltak fagyasztva a korrupciós és jogállami problémák miatt.

„Ráadásul onnan bizonyos projekteket átraktunk a helyreállítási alapba, tehát még szabad forrás is szép mennyiségben van – és ezekből infrastruktúra fejlesztéseket szeretnénk elindítani” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „tehát a járművek ügye az egyik fele, és most azt tekintjük át, hogy hogyan állnak a különböző infrastruktúra-beruházások a HÉV-ektől a különböző vasútfejlesztésekig, és hogy mit, milyen ütemben tudunk elindítani. Ennél most nem lennék konkrétabb a döntés előtt, de nyilván

az a célunk, hogy egy átfogó vasúti és HÉV-pályafelújítási, pályafejlesztési, állomásfejlesztési és járműflotta-megújítási program induljon el,

és ennek a különböző lábait építgetem most hétről hétre a hazahozott uniós pénzekből” – mondta Vitézy Dávid.

A kérdésre, hogy mennyi valósulhat meg mindebből 2030-ig, a következő választásokig, azt mondta: „az a helyzet, hogy ha 4 éves ciklusokban gondolkodnánk, és a 2030-as választási kampányra próbálnánk projekteket csinálni, az megzavarná a szakmai gondolkodást. Én nem így dolgozom és nem így gondolkodom. A vasút esetében nem lehet így gondolkodni. Azt tudom vállalni, erre kért a miniszterelnök is, hogy a lehető legjobb szakmai munkát végezzük el, és annak bőven lesz annyi látható eredménye 4 év alatt, hogy ezt a választók érteni fogják. De ez azt fogja jelenteni, hogy ha mi jól végeztük a munkánkat, akkor

2030-ban nem feltétlenül az fog látszani, hogy nagyon sok elkészült pálya van, hanem az fog látszani, hogy nagyon sok helyen már építkezés zajlik.

És ez is óriási különbség ahhoz képest, hogy Lázár János úgy adta át a közlekedési tárcát, hogy gyakorlatilag semmilyen vasúti beruházás nem zajlik, és előkészítve sincs semmi. Ha lennének jól előkészített beruházások, akkor gyorsan el tudnánk ezeket kezdeni, de nincsenek. Gyakorlatilag a tervezéseket minden projekt esetében félbehagyták, leállították, nincsenek meg az engedélyek, nincsenek meg a hozzájárulások” – mondta Vitézy Dávid, majd ki is fejtette: „az elmúlt napokban a kollégáimmal végignéztem

  • a lajosmizsei,
  • a veresegyházi,
  • a Debrecen-Nyíregyháza,
  • a Hatvan-Füzesabony fejlesztésterveit,
  • a repülőtéri vasút terveit,
  • a Déli Körvasút folytatásának a terveit,
  • a HÉV-ek, a ráckevei, a szentendrei HÉV fejlesztésének a terveit,
és mindegyik úgy lett félbehagyva, hogy nincsen azonnal építésre alkalmas állapotban.

Hogyha a munkát elvégezték volna, és Lázár János nem a filctollával rombol, akkor most nagyon sok mindent azonnal lehetne indítani, így most ezzel még lesznek azért elég jelentős feladataink. Lehet, hogy ebből olyan is lesz, aminek elkészülnek elemei 2030-ig, és lesznek olyanok, amik építkezés alatt lesznek. Ez egy ilyen műfaj. Szerintem az emberek pontosan értik, hogy fejlődik a vasút, vagy nem fejlődik, és azt látni fogják, még ha ez egyébként sokszor nehézséggel is fog járni, mert pótlóbusz lesz, meg felújítások lesznek, de hogy ha valami elindul, azt mindenki érzékeli ahhoz képest, mintha nem történik semmi” – fogalmazott Vitézy Dávid, hozzátéve: „a járművek esetében pedig az a helyzet, hogy

a mai európai vasúti járműipar átlagosan ott tart, vagy a szerződéskötéstől három évre tudják az első új járművet hozni.

Ez majdnem minden típus esetében így van. Nyilván küzdünk azon, hogy esetleg ez gyorsabb legyen, de ez a realitás ma. Ez azt jelenti, hogy mivel a tendereket sem írtuk még ki, hiszen most szereztük meg az uniós pénzt, és egy tender legalább fél év, ez azt jelenti, hogy az első vonatok megérkezése azok esetében, ahol ezt most írjuk ki, 3–3,5 évre van. Hogy pontosan a ciklus végén majd úgy látszik, hogy már teszteljük, vagy már lehet vele utazni, az nyilván azon múlik, hogy ezek a tenderek hogy haladnak, milyen gyorsan tudunk kipasszírozni a járműgyártókból új járműveket, de alapvetően az látszik, hogy olyan vasúti reneszánsz van egész Európában, hogy a teljes európai vasúti járműipar túlterhelt és várakozási idők vannak. Nyilván hazai hozzáadott értékkel is próbálunk ezen majd segíteni, amennyire lehet, de nyilván teljes motorvonatok legyártására Magyarországon ma sajnos nincsen képesség, jó pár évtizede ez a képesség megszűnt” – fogalmazott a miniszter.

Az InfoRádió kérdésére, hogy a KRESZ-módosítás várható-e a közeljövőben, illetve ha igen, milyen mértékben, azt mondta: „két ütemben szeretnénk a közlekedésbiztonság érdekében előrelépni. Az első ütem az lesz, hogy

nagyon rövid időn belül elindítunk egy nyilvános társadalmi egyeztetési kérdőívet, ahol minden magyar ember véleményét várjuk gyors közlekedésbiztonsági intézkedésekről,

  • a notórius gyorshajtók elleni fellépésről,
  • a szakaszos sebességmérés bevezetéséről,
  • a rollerekkel kapcsolatos szabályozás megújításáról és szigorításáról.

Ezek egyébként nem a KRESZ-be tartoznak közvetlenül, hanem szabálysértési, egyéb büntetőjogszabályok módosítását igénylik, de ez egy első közlekedésbiztonsági csomag” – mondta Vitézy Dávid, hozzátéve: „ezzel együtt a kollégáim dolgoznak az új KRESZ tervezetén, ami egy nagyobb munka, egy rengeteg magyar állampolgárt érintő, sok évtizedre szóló jogszabályalkotás. Itt nyilván van rengeteg előzmény, az előző ciklusból és az azelőtti ciklusból rengetegen dolgoztak már ezen, és mi most szeretnénk az eddigi összes véleményt összenézni, és egy olyan javaslattal előállni, ami élvezi lehetőleg a nagy többség támogatását. Én azt gondolom, hogy

az első tervezetet az őszi hónapokban reális, hogy közzétegyük.

Tehát egy kétütemű munkát végzünk a közlekedésbiztonság érdekében” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az InfoRádiónak.

A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.

Rendkívüli országgyűlési ülést hív össze a kormány

Kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a jövő hétre a kormány nevében Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A természetvédelem és a környezeti nevelés kerül fókuszba a Normafán, erdei iskola lesz a vitatott beruházásból

A természetvédelem és a környezeti nevelés kerül fókuszba a Normafán, erdei iskola lesz a vitatott beruházásból

Leállítja a XII. kerületi önkormányzat a Normafa sport- és vendéglátóipari fejlesztéseit, és a jövőben a természetvédelemre, valamint a környezeti nevelésre helyezi a hangsúlyt - írta közösségimédia-bejegyzésében Kovács Gergely polgármester. A korábbi ígéretekkel ellentétben a hóágyúk - egy szerződés értelmében - egyelőre megmaradnak, ám a környezetre gyakorolt hatásukat folyamatosan vizsgálják, és a leállított lombkoronasétány-projekt már megépült fejépületében erdei iskola nyílik. A kormányváltás utáni városfejlesztés is a témáink között lesz a Property Investment Forum konferencián, tartson velünk!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×