A május 1-jei szigorítás értelmében a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy a megállításos ellenőrzések során azokat is megbüntesse, akik kisebb mértékben lépték túl az adott útszakaszra megengedett legnagyobb sebességet. Vagyis, míg korábban például egy 50-es táblánál csak 55-től büntettek, ezután akár már 51 kilométer/órás haladás esetén is eljárás alá lesz vonható az egyén.

Ez a szigorítás

kizárólag azokra a szabálysértésen ért sofőrökre vonatkozik, akiket meg is állítanak,

vagyis azokra nem, akiket fixen vagy rendőrautóba telepített traffipaxokkal mérnek be, de nem állítják meg őket. Utóbbiakra továbbra is azok a szabályok fognak vonatkozni, amelyek korábban is érvényben voltak – magyarázta Sándor Zsolt közlekedésmérnök.

„Ha nem közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet, akkor 50-es táblánál 55 fölött fogja megkapni a büntetést, illetve közigazgatási bírság esetén pedig 65 kilométer/óra fölött számíthat a csekkre a szabálysértő” – mondta a szakértő.

A rendőrség által használt mérőműszerek pontosságát illetően úgy fogalmazott: ha kellően steril körülményeket tudunk teremteni, akkor képesek lehetnek megmondani pontosan, hogy valaki 49 vagy 51 kilométer/órás sebességgel halad. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy

a fizikában minden mérés hibával terhelt,

következésképp az utcai körülmények között nem mindig áll elő olyan lehetőség, hogy valóban, akár egy kilométer/órás pontossággal tudjunk mérni – jelezte Sándor Zsolt. és mint fogalmazott, hiába használnak csúcstechnológiás mérőket is, figyelembe kell venni, hogy hogy ezek általában olyan eszközök, amelyek adott esetben mozgó járműben alkalmaznak, vagy nem olyan fixen telepítettek, ahol a mérés minden egyes körülménye ismert, és ahol biztosítható, hogy valamennyi behatástól mentes legyen az adott mérés – fejtette ki Sándor Zsolt.

A szakértő arról is beszélt, hogy bizonyos, jellemzően a 10-15 éves vagy még régebbi járművek esetében előfordulhat, hogy az autó kijelzője fals értéke mutat. Az új típusú gépjárműveknél viszont az ilyenfajta pontatlanság nem nagyon fordulhat elő, miután a gyártók úgy építik ki a rendszert, hogy az mindig magasabb sebességet mutasson, mint ami a valós haladási sebessége a gépjárműnek.

Meglátása szerint a szigorítással a rendőrségnek alapvetően az a célja, hogy visszaszorítsa a gyorshajtásból eredő baleseteket, aminek reális eszköze lehet az, hogy kisebb sebességhatár-sértéseket is elkezdenek bírságolni. "Nem elhanyagolható tény azonban, hogy viszonylag alacsony azoknak a gyorshajtásos büntetéseknek az aránya, amelyeket kifejezetten megállításos ellenőrzést követően szabnak ki" – jegyezte meg, és sokkal

célravezetőbbnek tartaná, ha a közigazgatási eljárás keretéhez kapcsolódó határokat lejjebb szorítanák, illetve bevezetnének az átlagsebesség-mérést,

ahol nemcsak a pontszerű szabálytalankodókat tudnák „levadászni”, hanem a nagyobb mértékű közlekedési kihágások is szankcionálni lehetne. Szerinte ugyanis sokkal felelőtlenebb, ha valaki huzamosabb ideig „gyorshajt”, mint az, aki néhány másodpercre – szándékosságból vagy véletlenségből – átlépi az adott útszakaszra engedélyezett legnagyobb megengedett sebességet.