Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rear view of woman with online immunization certificate.  Mobile app with a Digital Certificate of a Vaccination against COVID-19 Woman holding smart phone.  Health Passport with certificate of covid-19 vaccination. Woman has a passport in her right hand.
Nyitókép: Yagi Studio/Getty Images

Történelmi hosszúságú per lehet a bebukott e-jegyrendszer ügyéből

Addig is megoldja saját hatáskörben a BKK, hogy átvigye az utazás ellenértékének kifizetését a XXI. századba.

Leszállítva várnák a beüzemelést az e-jegyrendszer egyes elemei, de a helyén csak a Deák téren áll néhány közülük, de üzemen kívül azok is; a bukott rendszer miatti perben a Népszava cikke szerint milliárdok úsznak el, a BKK is csak hosszas mérlegelés után perelte be a német beszállítót, a 2021-ben indult eljárás pedig most is zajlik, 2024 előtt nem is lesz vége a Scheidt & Bachmann GmbH elleni per.

Az ügyről ennél több gyakorlatilag nem is tudható, a BKK nem mond többet, ne legyenek veszélyben a vállalat érdekei.

Annyit igen, hogy az AFC projekt – az elektronikus jegyrendszer hivatalos neve – megvalósítása érdekében a Scheidt & Bachmann céggel kötött vállalkozási szerződés 2018. november 21-i megszűnése óta a német cég semmilyen kifizetést nem teljesített a BKK-nak.

A BKK 5,2 milliárdot követelt a német cégtől a szerződés megszüntetése után, míg a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós (mai árfolyamon 7,7 milliárd forint) viszontkövetelést jelentett be 2020 elejére. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. Ezekről mondta azt Walter Katalin, a BKK jelenlegi vezérigazgatója, hogy semmire sem használhatóak. Walter szerint a 9,2 milliárdos AFC-projekt igazi

Patyomkin-beruházás volt,

ahol a mondások mögött nem volt semmi. A beruházást a legelejéről kellett újrakezdeni.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×