Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rear view of woman with online immunization certificate.  Mobile app with a Digital Certificate of a Vaccination against COVID-19 Woman holding smart phone.  Health Passport with certificate of covid-19 vaccination. Woman has a passport in her right hand.
Nyitókép: Yagi Studio/Getty Images

Történelmi hosszúságú per lehet a bebukott e-jegyrendszer ügyéből

Addig is megoldja saját hatáskörben a BKK, hogy átvigye az utazás ellenértékének kifizetését a XXI. századba.

Leszállítva várnák a beüzemelést az e-jegyrendszer egyes elemei, de a helyén csak a Deák téren áll néhány közülük, de üzemen kívül azok is; a bukott rendszer miatti perben a Népszava cikke szerint milliárdok úsznak el, a BKK is csak hosszas mérlegelés után perelte be a német beszállítót, a 2021-ben indult eljárás pedig most is zajlik, 2024 előtt nem is lesz vége a Scheidt & Bachmann GmbH elleni per.

Az ügyről ennél több gyakorlatilag nem is tudható, a BKK nem mond többet, ne legyenek veszélyben a vállalat érdekei.

Annyit igen, hogy az AFC projekt – az elektronikus jegyrendszer hivatalos neve – megvalósítása érdekében a Scheidt & Bachmann céggel kötött vállalkozási szerződés 2018. november 21-i megszűnése óta a német cég semmilyen kifizetést nem teljesített a BKK-nak.

A BKK 5,2 milliárdot követelt a német cégtől a szerződés megszüntetése után, míg a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós (mai árfolyamon 7,7 milliárd forint) viszontkövetelést jelentett be 2020 elejére. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. Ezekről mondta azt Walter Katalin, a BKK jelenlegi vezérigazgatója, hogy semmire sem használhatóak. Walter szerint a 9,2 milliárdos AFC-projekt igazi

Patyomkin-beruházás volt,

ahol a mondások mögött nem volt semmi. A beruházást a legelejéről kellett újrakezdeni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×