Az elsőként kérdező Arató Gergely (DK) felidézte, hogy a választás előtt Orbán Viktor azt mondta, ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés. Mostanra viszont nagy mértékű gázáremelést hajtottak végre, ráadásul Európában már harmadára csökkent ezen energiahordozó ára. Mikor tervezi az árat csökkenteni a kormány, ha már a piaci ár is csökkent? – kérdezte a politikus.
Orbán Viktor azzal válaszolt, hogy 2010-ben, amikor Arató Gergely államtitkár volt, akkor a magyar családoknak volt a legmagasabb a gázár egész Európában. Jó politikának nevezte a rezsicsökkentést, és kijelentette, hogy a magyar családok többsége a teljes fogyasztásával a védett kategóriába tartozik.
Arató Gergely szerint nem igaz, hogy a családok többsége százszázalékos fogyasztásával benne van a megszabott mennyiségben. Azt is mondta, hogy a mostani kormány jobban emelte a gáz árát, mint az ő kormányuk annak idején. Orbán Viktor viszonválaszában ismételten megvédte a rezsicsökkentést, megemlítve, hogy 181 ezer forintot kap minden magyar család a rezsitámogatáson keresztül.
Harangozó Tamás (MSZP) a tanárok béremelésével kapcsolatban azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ezt miért nem fizetik ki a 2590 milliárd forintos plusz adóbevételből, és miért várnak az EU-ra? Azt is firtatta, hogy ha Pakson 12 forintért termelik az áramot, a Mátrai Erőműben pedig 24-ért, akkor miért adják akkor a lakosságnak 70 forintos áron az áramot, az önkormányzatoknak pedig miért kell 250-300 forintot fizetniük.
Orbán Viktor szerint minden többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, ebből kapnak a családok, a pedagógusok családjai is segítséget.
Az uniós források nélkül 10 százalékos fizetésemelést kapnának a tanárok, a gyorsításhoz kell a brüsszeli pénz.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy minél több zöld energiát fogunk felhasználni, annál drágább lesz az áram, ezért a zöld energia a legdrágább és az atomenergia a legolcsóbb.
Harangozó Tamás utóbbival egyetértett, megjegyezte, hogy ezért is tette fel a paksi áram és a lakosság, önkormányzatok, kkv-k által fizetett ár közötti különbséggel kapcsolatos kérdését. Megismételte a pedagógusbéres kérdését is. Utóbbira Orbán Viktor azt mondta, nem lehet az adóbevételekből fizetni a tanárok béremelését, mert minden a rezsivédelmi alapba kerül. Ezúttal is azt kérte, hogy ne hátráltassa a baloldal az uniós források megérkezését.
Bedő Dávid (Momentum) kijelentette, nagyon sokan tartanak attól, hogy nem tudják majd kifizetni a számláikat a magas energiaárak miatt. Emiatt megkérdezte, mennyi rezsit fizet a kormányfő a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában és Hatvanpusztán, a birtokán, illetve mennyit fizetett ezekre egy évvel ezelőtt?
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy
a rezsiárak ügyében a felesége fog írásban válaszolni.
Megjegyezte, hogy a törvények szerint lakhatna a miniszterelnöki rezidencián is, de nem teszi, ezért nem az adófizetők állják a rezsiköltségeit, hanem saját maga.
A jobbikos Dudás Róbert arról beszélt, hogy a Magyar Posta bezárja 210 település 366 postahivatalát és elküld 300 embert - szerinte ha a posták is bezárnak, az a végét jelentheti a vidéki pénzügyi ügyintézésnek. A kormányfő válaszában azt fejtette ki, hogy a posta veszteséges vállalat, ezért teljes belső megújítás szükséges, mert csak így lehet életben tartani.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint a múlt héten benyújtott, általa „lex Megdöglesz”-nek nevezett törvény alapján az állam ki akar vonulni a rászorulók, idősek és betegek gondozásából, ezért a szociális ellátórendszer átalakításáról érdeklődött.
A miniszterelnök szerint az a cél, hogy minél többen dolgozzanak, és ma egymillióval többen vannak munkában, mint 2010 előtt. Orbán Viktor visszatetszőnek nevezte, hogy Szabó Tímea emberekre használta a megdögleni szót, viszont kiemelte, hogy a 2023-as költségvetésben több mint háromszor annyi pénz jut majd szociális és gyermekvédelmi célokra, mint a 2010-esben.
Toroczkai László (Mi Hazánk) az iránt érdeklődött, hogy továbbra is az elmúlt 12 év gazdaságpolitikáját akarja-e követni a kormány, és a globális nagyvállalatoknak akar-e kedvezni a magyar dolgozók, vállalkozások helyett.
Orbán Viktor szerint az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája „kifejezetten sikeres volt”, ezt pedig folytatni kell. Azt is kiemelte, hogy annyi vendégmunkásnak adnak engedélyt, ahány betöltetlen állás van Magyarországon. A külföldi cégeket pedig akkor fogadják, ha olyan terméket tudnak előállítani, amit mi nem, ilyen a gépjárműgyártás vagy a hadiipar.
Toroczkai László szerint a magyarok kénytelenek lesznek elmenekülni Magyarországról, ha a kormány ezt így folytatja. Orbán Viktor a viszonválaszában úgy reagált, a kormány nem a munkaerő olcsóságában, hanem a minőségében, a képzettségében hisz, és az utóbbi években kevesebben mentek ki külföldre, mint ahányan hazatértek.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a szerinte válságban lévő ivóvízellátás és víziközműszektor megmentése érdekében, mert úgy véli, a víziközművek térítésmentes átadására sok önkormányzat joggal mondott nemet.
Orbán Viktor válaszában kiemelte, két nagy megoldatlan kihívás van a kormány előtt. Az egyik a villamosenergia-vezetékrendszer felújítása, a kormányfő szerint 16 ezer milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy be lehessen táplálni a rendszerbe az alternatív energiaforrásokat, a másik pedig az ivóvíz biztosítása, és ez is milliárdokba kerül.
„Remélem, 2024-ben tudunk beszélni ezekről a fejlesztésekről, addig csak túlélni tudunk” – mondta a miniszterelnök. A víziközművek átvételéről úgy fogalmazott, nincs kényszerállamosítás, ilyen esetben közösen kell viselni a közművek terheit, az arányokról most zajlanak a tárgyalások.
„Meg fogunk tudni állapodni, és segítséget tudunk nyújtani, de modernizáció csak 2024-ben lehet”
– összegzett Orbán Viktor.
Keresztes László Lóránt azt is megkérdezte Palkovics László miniszter bejelentése kapcsán, hogy a kormány valóban döntött-e a szélerőművek engedélyezéséről, de határozott választ kapott: „Nem hozott a kormány döntést.” Orbán Viktor úgy érvelt, hogy a zöld energia a legdrágább, és ezért továbbra is az az álláspont, hogy Paks 2 nélkül nem lehet olcsó energiát termelni hosszú távon.
Kordás László (DK) az EP által nemrég elfogadott európai minimálbérről szóló irányelv átvételéről kérdezte a kormányfőt, aki arra emlékeztette a kérdezőt, hogy a mostani kormány magasabb minimálbért biztosít, mint amekkora az átlagbér volt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején. Orbán Viktor továbbra is abban hisz, hogy egy piacgazdaságban a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg egymással a minimálbérről. Ezen nem kívánnak változtatni, 20 százalékos növekedés volt idén, és a jövőben is igyekeznek ilyen tempóban emelni.
Amikor Kordás László visszakérdezett, hogy miért nem veszik át az európai szabályozást, a kormányfő így vágott vissza: „Önök nyolc év alatt 23 500 forinttal emelték a minimálbért. Mit akarnak tőlünk?”
