A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások november 25-i emléknapja alkalmából.
Megkezdte működését a Gulág- és Gupvikutató Intézet a Magyar Nemzeti Levéltárban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A levéltár mintegy 700 ezer, többnyire a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly kartonját dolgozza fel.
Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára a közlemény szerint őszinte örömét fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban szerdától "ennek a sötét és minden szempontból emberellenes korszaknak, mint amilyen a bolsevik diktatúra volt, a kutatása és feldolgozása ilyen szintre emelkedett, hogy egy külön kutató intézet kezdi meg működését".
Az államtitkár megemlékezett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról, akik emléknapja az Országgyűlés 2012-ben hozott határozata alapján minden esztendő november 25-e.
"Meggyőződésünk, hogy csak ez az emlékezetpolitika járul hozzá a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez is. Ezért is kiemelkedően fontos az, hogy a Gulág téma a 2020-ban megújított Nemzeti Alaptantervben, a középiskolai történelemoktatásban is hangsúlyosan jelen van" - idézték a közleményben Latorcai Csabát.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldMegkezdte működését a Gulág- és Gupvikutató Intézet
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
