A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások november 25-i emléknapja alkalmából.
Megkezdte működését a Gulág- és Gupvikutató Intézet a Magyar Nemzeti Levéltárban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A levéltár mintegy 700 ezer, többnyire a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly kartonját dolgozza fel.
Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára a közlemény szerint őszinte örömét fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban szerdától "ennek a sötét és minden szempontból emberellenes korszaknak, mint amilyen a bolsevik diktatúra volt, a kutatása és feldolgozása ilyen szintre emelkedett, hogy egy külön kutató intézet kezdi meg működését".
Az államtitkár megemlékezett a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról, akik emléknapja az Országgyűlés 2012-ben hozott határozata alapján minden esztendő november 25-e.
"Meggyőződésünk, hogy csak ez az emlékezetpolitika járul hozzá a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez, egészséges önbecsülésének kimunkálásához, ezáltal lelki egészségének megőrzéséhez is. Ezért is kiemelkedően fontos az, hogy a Gulág téma a 2020-ban megújított Nemzeti Alaptantervben, a középiskolai történelemoktatásban is hangsúlyosan jelen van" - idézték a közleményben Latorcai Csabát.
Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Az elmúlt hetekben a dollárerő dominálja a devizapiacokat: az erősebb amerikai növekedés, a magas energiaárak és a francia költségvetési problémák egyaránt a dollár malmára hajtották a vizet. A szerda reggeli kereskedésben emelkedő olajár és erősödő dollár közepette gyengül a forint árfolyama. A nap folyamán európai konjunktúraadatokra, valamint a legutóbbi amerikai kamatdöntő ülés jegyzőkönyvére figyelnek a piacok, miközben Budapesten zajlik a Portfolio Economic Forum konferencia.
25 °C
