eur:
411.25
usd:
393.18
bux:
79656.96
2024. november 22. péntek Cecília
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Luxuscikk marad a gyümölcs

Enyhe tél, fagyos tavasz, hirtelen betörő szaharai forróság – egyik sem tett jót a hazai gyümölcstermésnek, ráadásul munkáskézből is kevés.

Drága a gyümölcs. A klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás, a terméskiesés, a drága és kevés munkáskéz okozta áremelkedést egyre kevesebben tudják megfizetni – írja a Népszava.

Két-három héttel később kezdődött a szamóca szezon a hideg tavasz miatt, de a nagy forróság miatt már véget is tért, mondja egy árus, mert mire kiértek a földre, megaszalódtak a szemek. Munkás is alig akad, hiába emelkedett a napszám díja, kevesen jelentkeznek.

„Import barack, mert a hazait 2000-2500 forintért adnák a kereskedők, de azt csak aranyáron tudnám továbbadni, azért meg kinek kell?” – mondta az árus a lapnak.

Az elmúlt évek szinte mindegyike tartogatott meglepetéseket. A 2020–2021-es tél enyhe volt, arra jött a fagyos tavasz, főleg áprilisban, ami sok gyümölcsfajt virágzás közben ért. Előfordultak mínusz 10 Celsius fokos éjszakák, hajnalok is – mondta a lapnak Hunyadi István, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) ügyvezető-igazgatója. Ez még az úgynevezett hidegfóliás szamócatermelőknek is álmatlan éjszakákat okozott. A fényszegény május sem kedvezett a virágzásnak. Már eleve rosszul indult a szamóca szezon, és a szabadföldi termesztés is három hetet csúszott. A szakember osztotta az árus véleményét, a hazai szamóca a napokban eltűnhet a piacokról. A búcsúárak 1200-1500 forint között mozognak.

Rossz hír a termelőknek és a vásárlóknak egyaránt, hogy az áprilisi fagyok megcsipkedték a korai cseresznyét is. A jelenlegi állapotok szerint összességében

a termés akár 60 százaléka is odalett.

Az ügyvezető-igazgató is megerősíti, egyelőre mérsékelt az érdeklődés a drága cseresznye iránt. Nem kizárt, hogy Magyarországon is fölbukkanhat a görög cseresznye, ahol viszont túltermeléssel küszködnek a gazdák.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is drámai pusztítást végzett a tavaszi fagy a kajszibarackosokban. Becslések szerint átlagosan

a termés 70-80 százaléka is a fagy áldozatául esett.

Ha még ez sem lenne elég, az eddig is sok kárt okozó gyümölcsmolyok mellett, az utóbbi időben a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) – korábbi nevén Szt. István Egyetem – egy hívatlan és nem kívánt vendégre, a kajszilevéltetű fölbukkanására is felhívta a figyelmet.

Talán az idei év legnagyobb vesztese a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárásnak a korai őszibarack, ami nevével ellentétben általában már május végén szüretelhető. Ám

idén 80-90 százalékos volt a terméskiesés.

Talán a későbbi érésű fajták valamit enyhítenek a hiányon. Most az importbarackot is még 900-1300 forintos áron kínálják.

A legkeresettebb hazai gyümölcs az alma. Az idei termésbecslésre, még előzetes jóslásokra sem vállalkoznak a szakemberek.

Összegezve, sajnos folytatódik az elmúlt években tapasztalható tendencia, többféle gyümölcsből a klímaváltozással is összefüggésben kevesebb terem és magasabb áron jelennek meg a standokon, az élelmiszerláncok pultjain.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×