Magyarországon a közrend, a közbiztonság szilárd, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes - hangsúlyozta a belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén. Pintér Sándor miniszteri meghallgatásán azt mondta: nincs kritikus körzet, település vagy városrész, nincs no-go zóna Magyarországon. Ezen a téren nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő az ország.

A Belügyminisztérium (BM) tavalyi, a közbiztonság biztosítása érdekében végzett jogalkotását eredményesnek nevezte a miniszter. 2019-ben 9 törvényjavaslatot nyújtott be a minisztérium. A jelentős törvényeknél az Országgyűlés parlamenti pártjainak véleményét is kikérték, s ezeket a jogalkotásnál figyelembe vették. A BM előterjesztése nyomán 33 kormányrendelet és 52 miniszteri rendelet jelent meg tavaly.

Pintér Sándor elmondta: a BM hiány nélkül zárta a 2019-es évet. Nem volt pazarló a gazdálkodás, valamennyi kitűzött célt elérték. Ennek kapcsán kiemelte a dolgozók anyagi megbecsülését is, hogy tavaly decemberben valamennyien 500 ezer forintos pluszjuttatásban részesültek, 2020 január elsejével pedig megtörtént a 10 százalékos béremelés.

A titkosszolgálatok 2019-es feladatellátásáról kifejtette:

az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) - amely tavaly új épületet is kapott - kiemelkedő tevékenységet nyújtott. A nemzetbiztonsági ellenőrzések száma 14 százalékkal nőtt, tavaly 12 ezer ilyen ellenőrzést folytattak le.

Ennek kapcsán megemlítette, ha tovább emelkedik azon területek száma, ahol ilyen ellenőrzés kell, akkor létszámbővítésre lesz szükség.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eredményei közül kiemelte: az ország valamennyi területén, minden szolgálatnál óriási előrelépés történt a digitalizáció területén. Megkezdte működését a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet. Több közigazgatási intézményben felállt egy úgynevezett hackercsapat, amelynek feladata, hogy csapdát állítson a hackereknek. Továbbá felállították a kiberfenyegetettséget ellenőrző rendszert is.

Pintér Sándor hangsúlyozta:

a Nemzeti Védelmi Szolgálat tevékenységének és az állampolgári fegyelem növekedésének köszönhetően csökkent a korrupció, Magyarország lekerült a korrupciógyanús országok általános listájáról.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2019-ben 184 műveletben 232 embert fogott el, fegyverhasználatra egy alkalommal sem volt szükség. A TEK tavaly 12 ember terrorkockázatát állapította meg és nemzetközi lőfegyverek illegális beszerzésére szervezkedő csoportok felderítésében is közreműködött. Mindemellett a TEK emberei is részt vettek a tavalyi dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány felkutatásában is kiemelésében.

Pintér Sándor beszámolójában kitért a tavaly nyáron Magyarországon megrendezett Maccabi világjátékokra is, amely kiemelt terrorveszélyt jelentett. A titkosszolgálatok és rendőrök munkájának, valamint a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően viszont meg sem kísérelték a játékok megzavarását.

Szólt arról, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) 2019-ben bebizonyította, jó döntés volt a központ felállítása. Példaként említette, hogy

az 1990-es évek szervezett bűnözői köreinek felderítését is segítette a szervezet.

A miniszter elmondta, hogy a TIBEK 16 millió utasadattal rendelkezik, hogy kiszűrje az utasbiztonságot veszélyeztetőket. Ennek kapcsán elmondta, hogy az ENSZ közreműködésével szeretnének létrehozni egy úgynevezett PNR akadémiát. Azt mondta: ez a PNR (utas-nyilvántartási adatállomány) akadémia európai szinten is kiemelkedő lenne, mivel Magyarország lenne az első, amely ilyen intézményt működtet.

A belügyminiszter szerint a BM nemzetbiztonsági feladatellátása során a korábbi évek igényeihez képest jelentős eredményeket értek el.

Pintér Sándor éves meghallgatásán Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke és Halász János, a testület fideszes alelnöke tett fel kérdéseket a belügyminiszternek.

Ezekre válaszolva Pintér Sándor többek között elmondta: az AH főigazgatóját nem menesztették, Kiss Zoltán más beosztásba került. A hivatal munkájával való elégedettséget bizonyítja az is, hogy nem kívülről érkező emberre tesznek javaslatot. A nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén, zárt ajtók mögött hallgatják meg Bárdos Szabolcsot, aki jelenleg az AH főigazgató-helyettese és jelölt a főigazgatói posztra.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő rémhírterjesztések miatt 140 büntetőeljárást indítottak, melyek közül 5 jelenleg is folyamatban van. "Vírustagadás" miatt nem indult eljárás

- közölte a miniszter.

A határvédelmi rendszerről azt mondta: az jó, a kor követelményeinek megfelelő. Példaként említette, hogy mesterséges intelligencia segítségével végzett ellenőrzéssel csempészautókat is sikerül felismerniük a hatóságoknak.

A nyíregyházi kórházat ért kibertámadás kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a biztonsági rendszer megbízható így jelentős támadás nem várható. Jelentős adatvesztés azért sem lehet, mert létrehozták az úgynevezett adattrezorokat, ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként adathordozóra kell lementeni az adatokat.

Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója hozzátette: a kiberbiztonság javításának vonatkozásában komoly fejlesztést hajtottak végre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, ahol a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is működik.

Kitért arra is, hogy a közelmúltban a pénzügyi szektort, több bankot is hackertámadás ért. Erről elmondta, a támadást sikerült lokalizálni. A szakszolgálatnál külön munkacsoport vizsgálja a támadás hátterét, nemzetközi összefüggéseit.