Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.2
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Pixabay

Hiányérzetük van a kerületeknek az Airbnb szigorítása után

A főváros célja, hogy arra ösztönözze a tulajdonosokat, a nyári időszakban a turistáknak Airbnb formában, a tanév során pedig albérletként, diákoknak adják ki a lakásaikat – mondta a főpolgármester az InfoRádióban. A megkérdezett kerületi polgármesterek szerint az Országgyűlés által elfogadott szabályozás nem ad elég eszközt a kerületeknek a helyzet rendezéséhez.

Az augusztusi vagy szeptemberi Fővárosi Közgyűlés ülésén már napirendre kerülhet a főváros Airbnb-lakáskiadásról szóló koncepciója – mondta Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában. Olyan megoldást szeretnének, tette hozzá, ami arra ösztökéli a tulajdonosokat, hogy

a nyári, intenzívebb időszakban a turistáknak Airbnb formában, iskolaidőszakban pedig albérletként, diákoknak adják ki a lakásaikat.

„Ebben a főváros csak javaslatot tud tenni – jegyezte meg – de jó lenne egy koherens, egységes budapesti szabályozás.”

Az Airbnb-szállások korlátozásában egységes koncepcióra van szükség Budapesten – hangsúlyozta az InfoRádiónak Soproni Tamás VI. kerületi polgármester. Szerinte az Országgyűlés által elfogadott törvény még korrekcióra szorul. Megjegyezte, az elfogadott rendelet csupán egyetlen eszközt ad az önkormányzatok kezébe: a napokban való korlátozást, ami szerinte

azzal egyenértékű, mintha „egy kőbaltát adtak volna, miközben orvosi szikére lenne szükség”.

Úgy véli ugyanis, hogy nem lehet egy kalap alá venni azokat az airbnb-seket, akik egy lakást adnak ki, ezáltal a legkevesebb terhet jelentik a környék lakóinak, illetve azokat, akik úgymond hosteleket működtetnek, sokszor 8-10 fős bulis társaságokat befogadva. De a törvény azt sem teszi lehetővé a kerületek számára, hogy a jó Airbnb-üzemeltetőket jutalmazzák, hogy adott esetben hosszabb távon adhassák ki a lakásukat – tette hozzá Soproni Tamás.

A VIl. kerületi alpolgármester szerint az Országgyűlés által elfogadott javaslat az Airbnb-szállásokról az önkormányzatoknak csak a napszám szabályozást adta meg, ez azonban nem elég eszköz a kerületeknek a helyzet rendezéséhez. „Hogy nagy szabadságot kaptak volna a kerületek az „Airbnb-probléma” kezelésében, az ebben a formában sajnos nem igaz. A kerületek egy meglehetősen diszfunkcionális eszközt kaptak, amellyel a

saját szempontjukból egyáltalán nem tudják jól szabályozni a kérdést

– fogalmazott Bárdi Zsuzsanna –, míg a valódi lehetőségeket a kormány magánál tartotta.” Megjegyezte, a belső-Erzsébetvárosban a társasházi lakások legkevesebb 50 százaléka airbnb-s.

Az V. kerületi önkormányzat közleményében kiemelte, hogy a nagy fokú érintettség okán a rövid távú lakáskiadás ügyét folyamatosan figyelemmel kísérik, ezért az elsők között alkották meg erre vonatozóan a helyi szabályozást, amely a társasházi közösségek érdekeinek és igényeinek érvényesítésre adott lehetőséget. Hozzátették: a múltheti törvénymódosítás V. kerületi alkalmazása ügyében egyelőre nem foglalnak állást, teljes körültekintéssel kívánnak a Belváros számára leginkább megfelelő álláspontot kialakítani.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Országgyűlésben azt mondta, a változtatás, az albérletárak emelkedése, az adózás elkerülése és a társasházak nyugalma indokolta. Új elemként említette, hogy egy települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja, hogy a magán- és egyéb szálláshely egy naptári évben mennyit lehet nyitva. Ha ezt az önkormányzat nem szabályozza, akkor viszont egész évben folytatható a tevékenység – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy

bírságról és tevékenységtől való eltiltásról is rendelkezhet az önkormányzat, ha úgy kívánja.

Az államtitkár megjegyezte: számos európai városban született helyi szintű szabályozás, hiszen az önkormányzatoknál van a legtöbb tudás, a cél az, hogy minden társadalmi csoport, minden generáció szempontjai érvényesüljenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×