Átalakult a politika szerkezete és természete, az új generációkat nem lehet a hagyományos módon elérni - véli Stumpf István. A november végén leköszönt alkotmánybíró úgy látja: kevésbé fontosak azok a törésvonalak, amelyek korábban jellemezték a politikát.

"Például sokkal fontosabbak lettek a médiahasználati szokások, a közösségi médiában való részvétel, kiderül, ki tudja hatékonyan elmondani az üzenetet."

Stumpf István szerint a sikeres politika egy olyan személyre épít, aki a médián keresztül képes hatást gyakorolni és tematizálni.

"Nem kivárni,

nem a következő lapzártáig várni a hírekkel, hanem magának is hírgyártóvá válni, tematizálni

a politika vitáit, hogy befolyásolhassák az érdeklődőket."

A korábbi alkotmánybíró, politikatudós egyetemi tanár szerint azért is változott meg a politika mondanivalója, mert az embereknek nincs türelmük hosszan hallgatni egy-egy témát. A politikusok így lepusztítják,

lebutítják az üzeneteket.

"Egyfajta pankrációvá vált a modern politika, ki tud színesebben, hatékonyabban, bulvárosabban kommunikálni, hogy magára vonja a figyelmet. Ez nagyon sok embert nem elégít ki, például az értékorientált értelmiséget, akik szeretnének értékorientált cselekvést is felfedezni a politikusi viselkedésben."

Stumpf István szerint ebben a környezetben a parlamenti munka sem a valódi, mélységi viták fóruma.

"A közösségi ügyek színvonalas megvitatása és az erre szolgáló parlament egy fontos mérce volt korábban. Elbulvárosodott egy kicsit, és azt gondolom, hogy nem nagyon tudnak az emberek abból tájékozódni, hogy a parlamentben milyen mélységekbe mennek egy-egy kérdés megvitatásánál. Csak azt látják, hogy

hogyan tudnak egymásnak odamondogatni a politikusok. Ez szerintem nem tesz jót

annak, hogy a közös ügyeket közösen vitassuk meg, és aztán a közös cselekvéshez minél nagyobb támogatottságot érjünk el. A politikának korábban ez lehetett a hivatása."

Stumpf István úgy látja: egy olyan hullám indult el a politikában, ami a posztmateriális értékeket hozza előtérbe, a zöld kérdést, az önmegvalósítást, az értékorientáltságot.

Mint rámutatott, a bevándorlás és a klímaváltozás témája fontos szervező ugyan, de az európai politikai térben az fogja képviselni a húzó erőt, aki képes eltalálni Európa szerepét az átalakuló globális környezetben.

"Európának is újragondolandó a szerepe, pláne a brexit után, és a pártok is keresik a maguk válaszait. Tehát a status quo politikája nem nyerő. Az a kérdés, ki találja el azt, hogy merre fog menni a világ és ehhez ki fog tudni magának támogatást nyerni."

Stumpf István úgy fogalmazott: nincs világos képlet arra, hogy milyen irányt vesz az Európai Unió a Brexit után, de biztosan a viták középpontjában lesz a nemzetállamok szuverenitásának kérdése.

"Alapvető kérdés lesz a több föderalizmus vagy a nemzetállamok szuverenitására épülő mélyebb együttműködés."

Stumpf István emlékeztetett: az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania a nemzetállamok identitását, szervezeti és politikai rendjét.

"Az Európai Bíróság az államok közötti vitákban tud véglegeset mondani, illetve ha az államok megsértik az uniós szerződéseket. De abban az esetben, ha konfliktus van a nemzeti alkotmány és az uniós döntéshozatal között, a nemzeti alkotmánybíróságok mondják ki az utolsó szót, ez az én álláspontom, de ez az álláspontja a német alkotmánybíróságnak is és a cseheknek is."

A nemrég leköszönt alkotmánybíró, politológus-szociológus, egyetemi tanár szerint

Európa egyes részeit 5-10 év múlva a muszlimok kultúrája fogja meghatározni.

"A dinamikáját egyértelműen látjuk. Ma a népességszaporulat alapján, a viselkedési mód alapján, a kultúra expanziója alapján arra lehet következtetni, hogy az a kép, ahogyan mi Európára gondolunk, már nem lesz életképes."

Stumpf István hozzátette, a kulturális átrendeződés szempontjából a V4-országokban rejlő potenciál figyelemreméltó.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.