Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: ligetbudapest.hu

Megvan, mennyi pénzből vesznek játékokat a Városligetbe

A közpark nagy játszótere 13 ezer négyzetméteres lesz. Most kiderült, ki és mennyiért építheti meg.

Közel egymilliárd forintból épülhet meg a Városliget nagy játszótere – szúrta ki az Európai Közbeszerzési Értesítő (TED) pénteki számában a Magyar Hang.

Mint azt az Infostart is megírta, a Liget Budapest projekt részeként hét új játszótér lesz a megújuló Városligetben, ezek közül az első és egyben a legnagyobb munkálatai nemsokára meg is kezdődnek. A Nagyjátszótér a park dél-keleti részén, a Dózsa György út - Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közeli területen épül fel, másfél méter magas, egyedi tervezésű kerítésén pedig öt bejárat lesz.

A Nagyjátszótér központi eleme egy háromszintes mászóka lesz, amelyet Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye inspirált, de okosjátékokkal is találkozhatnak majd a gyerekek: egyes csúszdák kiírják majd, mekkora sebességgel suhannak rajtuk, illetve a homokos rész egyik pontján ugrótávolságot is lehet majd mérni, a kijelző ekkor a pontos táv mellett a hasonló távot ugrani képes állatot is mutatja. Lesz egy homokos-vizes játszórész is.

Mindez a közbeszerzési értesítő alapján 3,1 millió euróba (9,98 milliárd forint) kerül majd.

A pályázatot a debreceni S-Tér Kft. nyerte, így ők szállíthatják le a kiírásban szereplő „egyedi Szinyei léghajót”, a mászóeszközöket, hintákat, trambulinokat, interaktív játékokat és alagutakat. A pályázati értesítő szövegéből kiderül, gyorsított eljárásban találták meg az egyedüli jelentkezőként induló céget. Erre a korábbi nyílt közbeszerzési pályázat eredménytelensége miatt volt szükség, a csúszás ugyanis veszélyeztette volna a „Nagy játszótér, sportpályák, kis botanikus kert és kutyafuttató kivitelezése” projektet, amelynek közbeszerzési pályázatán február 15-én hirdettek győztest. Az ÁR-LA Magyarország Kft. összesen 1,9 milliárd forintért vállalta a tárgyban foglalt munkák elvégzését.

A Városliget ezen részének megújulása tehát közel 3 milliárd forintba kerül. Az S-Tér Kft-vel kötött szerződés értelmében

a játszótéri eszközöket legkésőbb augusztus 15-ig fel kell építeni.

Az S-Tér Kft. felelt egyebek mellett az Olimpia park, a margitszigeti öko-játszótér, az Erzsébet téri gördeszka pálya, a Lánchíd park, valamint a gellérthegyi csúszdapálya tervezéséért és kivitelezéséért.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×