eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

A pszichés betegek kétharmada soha nem kap megfelelő kezelést

Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint sok érintett az előítéletek miatt nem kér segítséget, de nyilván az OPNI, illetve a többi pszichiátria bezárása sem javított a helyzeten.

Stigma él a pszichés zavarral élőkkel és a pszichiáterekkel kapcsolatban, ezt a múltból örököltük - fogalmazott Molnár Károly, a Magyar Pszichiátrai Társaság elnöke, a szervezet a napokban tartotta közgyűlését Győrben. Molnár Károly hangsúlyozta, ezért is szeretnék a nyilvánosságnak megmutatni, mivel is foglalkoznak; hogy "a fennálló megbélyegzés elmúljon".

"Nem csak Magyarországon, nemzetközi szinten is

a depressziótól, a pszichés betegségektől szenvedők mindössze 30-40 százaléka kerül el szakemberhez, a többi valahol kallódik az egészségügy útvesztőiben"

- mondta el Magyar Pszichiátrai Társaság elnöke.

Itthon 2007-ben bezárt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), de azóta is több hasonló osztály bezárt a hazai kórházakban. Az ágykapacitásokat különböző kórházakba osztották szét, és az intézmények jó része nem "pszichiátriai ágyként" használta fel a kapacitásbővítést.

"Az ágyszám nem kevés, megfelel az európai átlagnak, inkább a minőséggel és a területi eloszlással van gond"

- tette egyértelművé Molnár Károly. De a legnagyobb baj mégsem ez: "az országos intézet megszűnésekor egy nagy ívű ambuláns fejlesztés is szerepelt a tervekben, de ez a mai napig várat magára. Azóta is súlyos emberhiánnyal küszködik a pszichiátriai ellátás" - árulta el.

A modern pszichiátriai ellátás egyébként egyre inkább az ambuláns ellátás felé tolódik el, olyan modern terápiás eszközök vannak, amivel "kórházi ágy nélkül" is gyógyítható a beteg jó része.

"Befektetnek, begyógyszereznek" - lassan leomlik az előítélet

Molnár Károly azt is elmondta, mindenképpen sokakat tart távol az ellátástól az előítélet, hogy az érintett betegek azt gondolják, befektetik és begyógyszerezik, majd kiengedik őket.

"Aztán amikor egy gyógyító teamhez kerül valaki, ez a stigma leomlik. Természetesen mindig nyilvánosságot kapnak a kirívó esetek, ezért ez a félelem sokszor tovább él.

Az előítéletek eltűnésének nem tesz jót az intézmények elhanyagolt állapota, de egy most induló program egy uniós program kapcsán sok mindent fejleszteni fog majd - többek között a gyermekpszichológia, valamint a vidéki intézmények infrastrukturális fejlesztésére, továbbá a magas biztonságú osztály létrehozzására -, de ez persze országos szinten biztosan nem mindent tesz rendbe. Az utóbbi évek fejlesztéséből például a közép-magyarországi és a budapesti régió kimaradt" - sorolta Molnár Károly.

Az annak idején az OPNI vonzáskörzetébe tartozó betegek egy része valóban eltűnt a rendszerből - mondta a szakember. Nem kétli, hogy

sokan az "utcára" kerültek azon betegek közül, akiket az éppen 2007-ben bezárt OPNI-ban kezeltek. Egy részük hajléktalan lett, másik részük meghalt, harmadik részük kezeletlen maradt.

Hozzátette: Magyarországon, Európában szinte egyedülálló módon, létezik pszichiátriai gondozó hálózat, amely, még ha kapacitásgondokkal küzd is, képes lenne befogadni a mentális problémákkal küzdőket. Ám őket valahogy el kell juttatni a gyógyító teamig. Ebben a lakóközösségeknek, a környezetnek is nagy szerepe és felelőssége van - szögezte le a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Molnár Károly elmondta: a modern pszichiátriai ellátásban amúgy is a lakóhelyhez közeli ambuláns ellátásokat kívánják fejleszteni, ahol közösségi ellátás folyik, és ahol az ellátásba az egészségügyi csapaton kívül a beteg környezetét is bevonják, mert így lehet részben megelőzni a nagyobb bajt, részben hosszú távon biztosítani a betegek kezelését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×