eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: Balogh Zoltán

A szakszervezet szerint átalakítási szándék van a közigazgatási létszámstop mögött

Határozatlan időre azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint június 20. után nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem – írja a Népszava. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke az InfoRádióban elmondta: nem érti a döntés okát, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány.

A szakszervezet meglepődött a kormányhatározatban foglalt döntésen – mondta az InfoRádiónak Boros Péterné. A szervezet elnöke hozzátette: a Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács június 25-i ülésén a létszámstop elrendelésének oka után is érdeklődtek, de a jelen lévő Simon Attila István helyettes államtitkár nem tudott magyarázattal szolgálni.

Különösen érthetetlen a lépés, ugyanis a közigazgatást sújtó 10 százalékos létszámhiány miatt sokaknak napi 10 órát kell dolgozniuk – emelte ki. „A 680 ezer engedélyezett létszámból lehet, hogy 60-70 ezer fő is hiányzik” – fogalmazott.

Három területen rendeli el a látszámzárlatot a kormány: a kormányhivatali jogállású szerveknél, a központi hivataloknál és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál nem lehet munkavégzésre irányuló új jogviszonyt létesíteni. „Ebből mi arra következtetünk, hogy

a kormánynak nehéz dolga van, amikor előkészíti a központi közigazgatás keresetnövelésére vonatkozó lépéseit”

– fogalmazott Boros Péterné, aki hozzátette: úgy tudják, a kormányzat a közigazgatásban dolgozók újfajta jogállásán gondolkodik, és már zajlanak az ezt szabályzó törvény előkészületei.

A szakszervezet elnöke úgy vélekedik, hogy a kormány a létszámstoppal statikus állapotot akar teremteni, hogy feltérképezze „mely területen milyen létszámhiány van, kik vannak foglalkoztatva, milyen jogállás, milyen életpálya és milyen életkor, illetve milyen végzettség szerint”. A szakszervezet szerint ebből szeretnének kiindulni a központi közigazgatás keresetnöveléséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×