eur:
393.27
usd:
368.05
bux:
65879.16
2024. április 24. szerda György
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a közszolgálatot érintő bérfejlesztési követelésekről a Belügyminisztérium V. Nádor utcai épületének bejárata előtt 2017. július 17-én. Ezen a napon ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben.
Nyitókép: Balogh Zoltán

A szakszervezet szerint átalakítási szándék van a közigazgatási létszámstop mögött

Határozatlan időre azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint június 20. után nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem – írja a Népszava. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke az InfoRádióban elmondta: nem érti a döntés okát, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány.

A szakszervezet meglepődött a kormányhatározatban foglalt döntésen – mondta az InfoRádiónak Boros Péterné. A szervezet elnöke hozzátette: a Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács június 25-i ülésén a létszámstop elrendelésének oka után is érdeklődtek, de a jelen lévő Simon Attila István helyettes államtitkár nem tudott magyarázattal szolgálni.

Különösen érthetetlen a lépés, ugyanis a közigazgatást sújtó 10 százalékos létszámhiány miatt sokaknak napi 10 órát kell dolgozniuk – emelte ki. „A 680 ezer engedélyezett létszámból lehet, hogy 60-70 ezer fő is hiányzik” – fogalmazott.

Három területen rendeli el a látszámzárlatot a kormány: a kormányhivatali jogállású szerveknél, a központi hivataloknál és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál nem lehet munkavégzésre irányuló új jogviszonyt létesíteni. „Ebből mi arra következtetünk, hogy

a kormánynak nehéz dolga van, amikor előkészíti a központi közigazgatás keresetnövelésére vonatkozó lépéseit”

– fogalmazott Boros Péterné, aki hozzátette: úgy tudják, a kormányzat a közigazgatásban dolgozók újfajta jogállásán gondolkodik, és már zajlanak az ezt szabályzó törvény előkészületei.

A szakszervezet elnöke úgy vélekedik, hogy a kormány a létszámstoppal statikus állapotot akar teremteni, hogy feltérképezze „mely területen milyen létszámhiány van, kik vannak foglalkoztatva, milyen jogállás, milyen életpálya és milyen életkor, illetve milyen végzettség szerint”. A szakszervezet szerint ebből szeretnének kiindulni a központi közigazgatás keresetnöveléséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×