Magyarországra érkezett hétfőn az eddig Londonban lévő jegybanki aranytartalék - közölte a jegybank pénz- és devizapiaci igazgatója. Veres István az InfoRádióban arról beszélt, hogy az aranykészlet mai árfolyamon mintegy 33 milliárd forintot ér, és a fővárosban, kiemelt biztonsági körülmények közt őrzik majd.

Az aranytartalék

• mennyisége hozzávetőleg 100 ezer uncia, ami nagyjából 3 tonna,
• értéke pedig 130 millió dollár jelenlegi piaci értéken.
• A teljes devizatartaléknak nagyjából a fél százalékát teszi ki.

Az aranykészlet légi úton történő hazaszállításához egy nemzetközi szállítmányozási cég szolgáltatásait vették igénybe.

A jegybank pénz- és devizapiaci igazgatója elmondta: az MNB lépése több szempontból is illeszkedik a nemzetközi trendekbe.

• Egyrészt az elmúlt években több más jegybank (például a holland, a német és az osztrák) is hazaszállította az aranytartalékát (részben azért, mert a hazai tárolás geopolitikai válság esetén is biztonságot jelent),
• másrészt a jegybankok már a válság előtt leállították arany-eladásaikat, azóta pedig növelték a készleteiket.

"Most érkezett el az a pillanat, hogy a bizalom erősítése és a költséghatékonyság miatt úgy döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése, hogy budapesti tárolási helyszínt választ" - mondta Veres István.

Megváltozott az aranytartalék szerepe

"A jegybankok és talán a Magyar Nemzeti Bank is eddig elsősorban főként befektetési eszközként tekintettek az aranyra, ezért is volt Londonban, különböző pénzügyi műveleteket hajtottunk vele végre.

Ez mostanra megváltozott és az arany gazdasági stratégiai jelentősége került előtérbe, és így sokkal fontosabb kérdés lett az is, hogy hol tároljuk"

- fejtette ki az InfoRádióban az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója. Hozzátette: emellett egyfajta elkötelezettséget is jelent a hazahozatal, azt mutatja, hogy a jegybank hosszú távon is tartani szándékozza ezt az értékőrző eszközt.

Ahogy a készpénzállományt, úgy az aranykészletet is a legmagasabb biztonsági elvárásoknak megfelelő helyiségekben tárolják. " Az MNB székháza nem feltétlenül felel meg ennek a funkciónak" - tette hozzá Veres István.

Jóval több is volt

A magyar aranytartalék nominális szintje az utóbbi évtizedekben jelentősen megcsappant. A csúcsa 35-37 milliárd euró körül lehetett, de abban az időszakban nagyobb mennyiségű devizatartalékra volt szüksége az országnak (lásd cikkünk végén az aranytartalék-történelmet). A szakember szerint ma elég, ha a devizatartalék szintje 20-25 milliárd euró között ingadozik, ugyanis az eltelt időszakban jelentős mértékben csökkent az ország kockázata.

"Gondoljunk csak itt a devizahitelek mértékének csökkenésére a lakosság és az államháztartás esetében is. Olyan mértékű a kockázat csökkenése, ami megnyilvánul a hitelminősítésünk javulásában is és abban, hogy kevesebb devizatartalékra van szükség. A klasszikus mutatók a rövid lejáratú külső adóssághoz viszonyítják a devizatartalék méretét - ezeket a mutatókat egyébként nem csak mi, hanem a hitelminősítési intézetek, a piaci szereplők, az EU és az IMF is vizsgálják, ezekben a mutatókban stabilan jól állunk" - fejtette ki Veres István.

A 90. helyen

A magyar devizatartalék a GDP mintegy 25 százalékának felel meg, ezzel Magyarország a lista erős középmezőnyében van - mondta az MNB pénz- és devizapiaci igazgatója.

Ha az aranytartaléknak a devizatartalékon belüli arányát nézzük, akkor a magyar 0,5 százalékos arány az IMF adatbázisában az első 100-ból a 90. helyen áll. Az aranytartalék arányszintje tehát nemzetközi összehasonlításban alacsony szintnek számít.

"Vannak a történelmileg jelentős aranytartalékot felhalmozó országok, akik még az arany standard pénzrendszer miatt tartották. Ilyen az Egyesült Államok, Németország, Franciaország vagy Olaszország, ők több ezer tonna aranyat tartanak. Számunkra talán relevánsabb a régiós összehasonlítás: a lengyel jegybank 100 tonna körül tart, ami lényegesen nagyobb mind nominálisan mint egyébként a deviza tartalékuk szintjéhez viszonyítva" - sorolta a példákat Veres István.

Aranytörténelem

Az MNB az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek a mennyisége folyamatosan nőtt a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB aranyvonattal az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült.

A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták.

Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB - az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be.