Szokatlan kép tárul a fürdőzők elé a balatonlellei Yacht Club szomszédságában lévő strandon. A 2007-ben épült, két ütemben bővített, több mint 160 hajó befogadására alkalmas kikötőben a nyár közepén kezdtek a meder kotrásába, majd az iszap egy részét a strand felőli oldalon terítették a vízbe.

A móló nyugati oldalán egy kisebb félsziget alakult ki a strand medrében, amely folyamatosan növekszik - írja az Index.

„Ha a kertemben földmunkát végzek, a felesleget áttúrhatom a szomszédba?” – méltatlankodott egy nyaraló a mólónál lévő munkálatok láttán.

Homok a szélen

Amit az egyszeri fürdőző iszapnak gondol, csak azért, mert ez a közkeletű neve annak, amin a Balatonban járkálunk, valójában egyáltalán nem biztos, hogy iszap. A magas szervesanyag-tartalmú anyag valóban iszap, a kotrás azonban nem ezt érinti, hanem a mederben lévő homokot, amelynek szervesanyag-tartalma alacsony.

Az Indexnek válaszolva a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is megerősítette: az érintett területen

a helyszínen tapasztaltak alapján balatoni szürke homok található, mely alkalmas akár strandi felhomokozásra is, nem számít hulladéknak.

„A hatóság is bevizsgálta. Itt nincsen sem káros anyag, sem bűz, tévednek azok, akik ökológiai katasztrófáról beszélnek. Van lakó, aki kétnaponta hívja ránk a rendőröket, ők kijönnek, megnézik az engedélyt, jó munkát kívánnak és elmennek” – mondta a BL Yachtclub ügyvezetője.

Tóth Balázs szerint valóban nem szerencsés, hogy ezeket a munkálatokat főszezonban kénytelenek lefolytatni, de a létesítési engedélyből adódóan kötelezettségük is a kikötő és a hajózási csatorna megfelelő állapotban tartása, hogy a hajók minden időben biztonságosan a kikötőbe juthassanak. Reményei szerint a munkálatok néhány napon belül befejeződnek a kikötőnél, amely tavaly került a tulajdonukba.

„Sajnos most még nem olyan a behajózó csatornánk, mint kéne lennie. Sokszor ütközünk váratlan nehézségekbe. De a nagy, keményebb dombokat sikerült felbontani, amelyek gondot okoztak hajósainknak. A munka nagy részén túl vagyunk” – mondta.

Hol a homok?

„A helyszínrajzot a hatóság adta meg nekünk, ennek alapján kell a kikötő keleti és nyugati szárának tövébe rakni a homokot. Nem töltjük fel a telket, nem foglalunk területet. Az áramlás idővel el is mossa a homokot” – az ügyvezető igazgató az áramlással indokolta azt is, hogy most a móló nyugati oldalára került a mederkotrásból származó homok, vagyis az utcáról szabadon megközelíthető strandhoz, nem pedig a keleti oldalra, amelyre vállalkozáshoz köthető apartmanok néznek.

„Sokan, jönnek személyesen érdeklődni, egy részük kiabál velünk. Elfogadom, hogy a helyzet pontos ismerete nélkül van, akit zavarnak a munkálatok. Ilyenkor megmutatjuk az engedélyeket, a dokumentációt. Az emberek józanul gondolkodó fele ezt elfogadja, belátja, hogy nem ártunk a tónak, megnyugszik és boldogan nyaral.”

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság írásban közölte: hetente ellenőrzik a munkálatokat.

Eszerint a strand feltöltődésétől nem kell tartani. „Mivel a kotrási anyagot mintegy 2/3-ad részben vízzel hígítják, hogy az csővezetéken szállítható legyen, ezért kiterjedése jelenleg nem mérhető pontosan, illetve a hullámzás ezt a mederfenéken folyamatosan görgeti a mederben, így

ez várhatóan nem marad tartósan a mólószárak mellett. Előfordulhat, hogy a mólószárak mellé kihelyezett homok a strandra kerülhet,

de a kikötő Ny-i mólószárától mintegy 900 méterre lévő „Napfény” Strandon lévő lidó is balatoni homokkal került kialakításra, így ez problémát nem okozhat.

2017. előtt minden évben elvégezték a kikötő behajózó csatorna kotrását, a kitermelt homokot a „Napfény” strandra helyezték - olvasható vízügyi igazgatóság levelében, amelyet az Index idéz.