Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Zacher: Drogok? Mindenhol minden

Egyre szélesebb körben jelennek meg a szintetikus marihuána származékok Budapesten a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője szerint. Zacher Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nincs világos képük a fővárosi drogtérképről, ugyanis a tehetősebbek baj esetén magánorvosokkal kezeltetik magukat.

Mindenhol mindent. Ezt mondta Zacher Gábor főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, hogy Budapest egyes részein milyen kábítószerekkel élnek az azt fogyasztók.

"Világos, hogy megvannak a jellemző helyek akár a nyolcadik kerületben a Diószeghy Sámuel utca környékén, akár a Hős utca környékén, ahol bizonyos nagyon olcsó szerek jelentősen nagyobb mennyiségben fordulnak elő" - mutatott rá a szakember.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Buda bizonyos részei a droghasználatot tekintve alapvetően fehér foltok, hiszen egy sokkal jobb anyagi körülmények között élő társaságba sokkal nehezebb akár egészségügyi szempontból is belelátni.

"Õk nagyon gyakran egy szer használata kapcsán jelentkező egészségkárosodásnál nem a mentőszolgálatot hívják, amely bevinné őket a kórházba, hanem egy magán egészségügyi ellátórendszert riasztanak, amely próbál ott a helyszínen - nyilván jelentős összegért - hogy úgy mondjam pofozgatni az illetőn. Persze ha nagyon nagy baj van, akkor nyilván ők sem vállalják fel ezt a helyzetet" - mondta el a főorvos, jelezve: ezért a térkép egy kicsit biceg.

"Ennek ellenére egyértelmű, hogy széles körben jelen vannak a szintetikus marihuána-származékok, illetve azok az úgynevezett katinonok, stimuláns szerek, amelyek például a Blaha Lujza téren is a fő problémát okozták, s amelyek szintén már 800-1200 forint között hozzáférhetőek" - hangsúlyozta Zacher Gábor.

A szakember szerint jelentősen visszaszorult a heroin magyarországi fogyasztása, a marihuána azonban továbbra is 60- 65 százalékban úgymond uralja az itthoni drogpiacot.

Zacher Gábor elveti, hogy a kábítószerek közül bármit és bármilyen mértékben legalizálni kellene, ugyanis akkor az további teret engedne más bódító készítmények elterjedésének is.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×