Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus

Semmelweis-díjat vett át Czeizel Endre orvos, genetikus Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől és Zombor Gábortól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárától csütörtökön Budapesten.

Az ünnepélyes díjátadón a miniszter utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: "az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik". Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen.

Czeizel Endre segített abban is - mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását.

A miniszter azt mondta: "magyar sors az ilyen", hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.

Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, "vezérlő csillaga", miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni.

Azt mondta: "egy picit hadd legyen szerénytelen", de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak "modern Taigetosz".

Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a "társadalmi halhatatlanság" csak keveseknek adatik meg, a "biológiai halhatatlanság" elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik "adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat".

Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója.

Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot.

Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda - megosztva - a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×