Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

L. Simon helyére költözhet a kormányfő?

Szeptember elején alakul meg az a bizottság, amely kidolgozza a Budai Vár teljes rekonstrukciójának koncepcióját. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a Várpalota eredeti állapotának visszaállítása már ebben a kormányzati ciklusban elkezdődhet és a 2020-as évek derekán fejeződhet be.

Hetven év után nemrégiben egy Zsolnay- kiállítással nyitotta meg kapuit a rendbe hozott Honvéd Főparancsnokság, amelynek kizárólag magyar költségvetési forrásból való megújítása még nem fejeződött be - tudta meg az InfoRádió a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárától. L. Simon László azt mondta: "és el kell dönteni, hogy egy szép sátortetővel zárjuk le a mostani formájában az épületet vagy ráépítünk még egy szintet, esetleg visszaállítjuk az eredeti állapotot."

A felújítások azonban folytatódnak a szomszédos Karmelita kolostorral, ahonnan jövő hétfőig elköltözik a Nemzeti Táncszínház, hogy 2016. március 15-ig átadja helyét a Miniszterelnöknek és stábjának. L. Simon László ezzel kapcsoltban elárulta, "most is irodaként funkcionál az egykori Karmelita Kolostor, az én irodám is ott volt - az az egyik legszebb iroda, minden valószínűség szerint ez lesz majd a miniszterelnök irodája az átalakítás után".

Korábban már döntött arról a Kormány, hogy a Budavári palotát a megépítés-kori állapotának megfelelően helyreállítják. "Azt szeretnénk, hogy megváltozzon külcsínében, és hogy a belső terei is visszanyerjék régi patinájukat. Ehhez egyébként minden lehetőségünk megvan: megvannak a tervek, fotódokumentációk, múzeumokban nagyon sok tárgy, odavaló kő, díszítőelem - magyarázta az államtitkár. L. Simon László hozzátette: "Hogy mást ne mondjak, a Budai Várból, a palotából származó festmények éppen a Miniszterelnök úr dolgozószobájának előterében láthatóak jelen pillanatban a Parlamentben. Tehát valamit egyenesen a Parlamentből kell visszavinni majd a Várba."

L. Simon László egyelőre nem tudta megmondani, hogy mennyibe kerülne a Palota megújítása. Annyit árult el, " a Hauszmann- terv első állomása az lesz, hogy feláll egy szakmai bizottság. Ennek a bizottságnak a javasolt listája készen van, valamikor a Miniszterelnök úr elé fogjuk tárni. A szakértői bizottság elkezdi a munkát, és utána nyilván a költségvetési forrást kell biztosítani a Vár felújításának megtervezésére, és elkezdődhet ebben a kormányzati ciklusban az építkezés is".

Az államtitkár úgy véli, a Palota teljes rekonstrukciója a 2020-as évek derekára fejeződhet be.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×