Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Educatio: a szoftverrendszer jogtulajdonosának döntése miatt nem működik az e-napló

A Magiszter.net elnevezésű e-napló a szoftverrendszer jogtulajdonosának döntése miatt nem működik - közölte az Educatio kft. csütörtökön az MTI-vel, egyúttal hangsúlyozva: minden segítséget megadnak az érintett intézményeknek.

Az elektronikus naplókkal kapcsolatos, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás ideje alatt a jogtulajdonos Netkir Zrt. nem járult hozzá a rendszer augusztus 26. utáni üzemeltetéséhez, így az jelenleg nem elérhető - fejtették ki közleményükben.

Mint jelezték: az újabb eljárás szeptember közepére várható. Az érintett - kifejezetten ezt a szoftvert ténylegesen használó - körülbelül száz iskola, amennyiben az új közbeszerzési eljárás változatlanul eredménytelen lesz, új e-napló rendszert választhat. Az egységes rendszer kiépítésének célja éppen az ilyen piaci szolgáltatóktól való függőség és kiszolgáltatottság felszámolása - hangsúlyozták.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. minden segítséget megad az érintett intézményeknek - jelezték.

Korábban az Index arról írt: szerdára több száz iskolában leállt az e-napló-szolgáltatás, 400-500 iskolában nem tudják regisztrálni a tanulókat. A portálnak a Magisztert forgalmazó Netkir Zrt.-nél azt mondták, előzetesen nem volt tudomásuk a leállásról, okát sem ismerik. A szoftver országos felhasználási joga valóban lejárt, de ez nem okoz automatikus leállást.

A minisztérium januárban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem kötelező, ugyanakkor ingyenes a köznevelési intézményeknek a 2013/2014-es tanévben a Magiszter rendszer használata. Az intézmények így modern technológiára épülő, internet alapú rendszerben láthatják el a tanügy-igazgatási feladataikat.

Július végén azt közölték: a köznevelési államtitkárság a közoktatás teljes intézményhálózata részére hatékonyan működtethető elektronikus adminisztrációs rendszert szeretne biztosítani a 2014/2015-ös tanévben, ezért lehetővé teszi, hogy az intézmények a korábban már alkalmazott tanügy-igazgatási rendszereket, e-naplókat használják. Ennek érdekében az Educatio Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárást ír ki, s annak feltételeit teljesítő szoftverek listájáról az intézmények - sikeres közbeszerzési eljárás esetén - 2014. augusztus közepétől értesülnek. Akkor kiemelték: mivel az intézményhálózat különböző igényeket mutat az intézményi adminisztrációs rendszerek irányába, amíg minden igényt kielégítő, egységes rendszer nem jön létre, az intézmények a saját tapasztalatuk alapján dönthetnek.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×