Minden ilyen "piacbecslés" fontos visszajelzés a döntéshozók, a politika iránt érdeklődők számára - mondta a párttámogatottsági felmérésekről az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel.

Nézőpont Intézet vezető elemzője emlékeztetett, hogy speciális "piacról" van szó, hiszen választások között a szavazóknak nincsen "vásárlási", vagyis döntéshozatali kényszerük. Éppen ezért szerinte helyesebb lenne a kutatás helyett a becslés kifejezést használni.

Ami a hasznot illeti, ezzel a becslési módszerrel azonban nagyjából ki lehet számolni, hogy egy-egy pártnak mekkora az aktuális szavazótábora - csak mindig hozzá kell tenni, hogy az eredmény, választási szituációban, mozgósító kampány eredményeképpen megváltozhat.

A Nézőpont Intézet nem lát olyan releváns szavazótábor-mozgást egyik párttól a másik irányába, amelyből messzemenő következtetést lehetne levonni - mondta az elemző. Az viszont egyértelmű, hogy csökken a szavazók részvételi hajlandósága a választásokon.

Ez minden pártot érintette, mindegyikük szavazótábora csökkent, vagyis kisebb a torta, kevesebb az aktív választók száma. A csökkenés azonban az intézet becslése szerint kevésbé érintette a Fideszt, amelynek a szavazótábora kompakt egésznek tűnik, amelynek az esetében tíz százalékos a csökkenés - magyarázta az elemző.

Az intézet becslése szerint a legnagyobb arányban a szocialista párt aktív szavazótábora csökkent. Ennek Mráz Ágoston Sámuel szerint az általános választási hajlandóság csökkenésén túl az egyik oka a Demokratikus Koalíció kiválása az MSZP-ből, a másik pedig magának az MSZP-nek az erős válsága: sem világos vezetése, sem világos stratégiája nincs a pártnak.

Bár politikai értelemben komoly teljesítmény, hogy Mesterházy Attila profi módon "kiszerelte" Gyurcsány Ferencet az MSZP-ből, még nem dőlt el, ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje - bár az elemző szerint egyesélyes a március végén várható kongresszus eredménye ebből a szempontból -, és egyre többen beszélnek Botka László szegedi polgármester és Mesterházy Attila küzdelméről, márpedig az ilyesmi mindig gyengíti egy-egy párt szavazótáborát.

Mráz Ágoston Sámuel azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az MSZP-nek minden bizonnyal vannak olyan szimpatizánsa, akik most kivárnak, és egy mozgósító kampányban elérhetőek. Tehát ennél a pártnál vannak becslésük szerint a legnagyobb választói tartalékok is.

Mi az a középosztály?

A miniszterelnök évértékelő beszédében többször említette a középosztályt, amelyre politikáját alapozni óhajtja, de a szavaiból úgy tűnt, hogy ebbe a középosztályba mindenki beletartozik, vagy legalábbis kellene, hogy beletartozzon - értett egyet a műsorvezető felvetésével az elemző.

Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett arra, hogy korábban Orbán Viktor beszélt már emberekről, még korábban pedig polgárságról és plebejusokról. Ezeknek új hívószava, megfogalmazása a középosztály kifejezés, amelyet korábban nem használhatott a Fidesz, mert azt a Dávid Ibolya vezette MDF, bár nagyon szűk értelemben véve, de "kisajátította".

A kifejezés jelentéstartalma az elemző szerint nem más, mint az embereké, tehát minden "hétköznapi", "átlagember", illetve polgár és plebejus beletartozik. Ezt a magyarázatot támasztja alá szerint, hogy a miniszterelnök többször is hangsúlyozta: a középosztály alulról nyitott, tehát mindenki beletartozik, aki szeretne, függetlenül a jövedelmi viszonyaitól, és külön hangsúlyozta a középosztály és a nyugdíjasok, az idősek szövetségét.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!