A politikus szerdai, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Szociális Unió elvárná egy alkotmánytól, hogy az társadalom egyesítő szerepet töltsön be, ez az alaptörvény pedig ennek nem tesz eleget.

Azt is hangsúlyozta, hogy az új alkotmánnyal kapcsolatos országgyűlési vitában örömmel vett részt, mert abban meg tudta jeleníteni az általa képviselt Szociális Unió értékvilágát.

"Alkotmánynak indult, alaptörvény lett belőle" - fogalmazott Szili Katalin, hozzátéve, hogy az alkotmányozás jó lehetőséget biztosított volna a társadalom egyesítésre, értékközösséggé válására. A képviselő szerint "elmulasztottuk ezt a pillanatot".

A politikus hangsúlyozta: mindenkinek kötelessége, hogy részt vegyen olyan demokratikus párbeszédben, amelyben meg tudja jeleníteni saját értékvilágát. "Azt kell, hogy mondjam, hogy köszönettel tartozom azért, hogy ebben a folyamatban magam, mint országgyűlési képviselő és a Szociális Unió, mint egy politikai szervezet részt vehetett és megjeleníthette alkotmánytervezetét" - hangzott el.

A 2010 októberéig az MSZP frakciójában ülő Szili Katalin fájlalta, hogy kimaradnak az alaptörvényből a párbeszéd intézményei. Mint mondta, az általa is javasolt kétkamarás parlamenti rendszer jó lehetőséget biztosított volna arra, hogy "elinduljunk ebből a gyűlöletstruktúrából a konszenzuális demokrácia irányába".

Azt is kritizálta, hogy az alaptörvény-javaslatban nem kellő súllyal szerepelnek azok a kérdések, amelyek az emberek biztonságérzetét növelik. Példaként említette a lakhatás biztonságának, a lakhatás jogának alapjoggá tételét.

A politikus úgy vélte: a végszavazás előtt álló indítványban nincsen meg a szükséges egyensúly. Mint mondta, vannak olyan kérdések, amelyben a javaslat túl általánosan, hiányosan fogalmaz, a másik oldalon viszont foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyeknek nem egy alkotmányban kellene szerepelniük. Szili Katalin szerint a nemzetiségek parlamenti képviseletével az alkotmányban kellene foglalkozni, ugyanakkor a bírák nyugdíjazását nem lenne szükséges ebbe a törvénybe foglalni.

Kérdésre válaszolva Szili Katalin elmondta, azért szavazott igennel a Jobbik azon kapcsoló módosító indítványára, amely a föld és a vízvagyon védelmére vonatkozott, mert az általa benyújtott alkotmánytervezetben is szerepeltek ezek a kérdések.

Ugyancsak kérdésre válaszolva úgy reagált, ezzel az alkotmánnyal "egy alkotmányozási vihar magvát ültettük el". Szerinte ugyanis, ha az új alkotmányt nem érzi az egész társadalom magáévá, és azok a politikai erők, amelyek a parlamenti vitától "sajnálatos módon távol maradtak", a következő választás után előállnak azzal, hogy alkotmányozni akarnak, folyamatos káosz alakulhat ki.

Szili Katalin is tagja a Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő által - az új alkotmány előkészítésével összefüggésben - februárban létrehozott nemzeti konzultációs testületnek. A politikus 21 kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezetéhez, amelyek közül az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége április elején egyet sem támogatott.