A kormányfő szerint a jobboldal nagyobbik része elárulta a polgári politikát, mert megijedt azoktól a nehézségektől, amelyek egy ilyen tartalmú modernizációs politikával szemben álltak.

"A fordulat 2000-2001-re tehető. Addig a pillanatig a Fidesz megőrizte alapvetően polgári modernizációs karakterét, amely először elsősorban liberális értékeket, majd később, '94-'96-ot követően, egyre inkább konzervatív értékeket képviselt. De van, ami nem változott. Nem változott a Fidesz politikájának fundamentuma, azaz hogy a rendszerváltozást - szerintem nagyon helyesen - társadalmi-kulturális értelemben egy modernizációs, polgárosodási folyamatként értelmezte, és ennek a kiteljesítésében látta saját feladatát" - írta blogjában Gyurcsány Ferenc.

"Történelmi-társadalmi értelemben is fontos, hogy ezt a folyamatot a politikai közbeszéd centrumába először a Fidesz állította, azt gondolom, hogy helyesen. Azok a szakértők és tanácsadók, például Kolosi Tamás, akik '96-'97 környékén a Polgári Magyarország nevű program elkészítése körül bábáskodtak, úgy vélem, történelmileg helyes irányban keresték a megoldást. Ez a politika kölcsönözte egyébként azt az erőt, amely 1998-ra a Fideszt szellemi értelemben és intellektuálisan progresszív pártként mutatta, és ezzel hozzá is járult a választási győzelemhez, a kormányzóképesség megteremtéséhez" - vélte az MSZP elnöke.

"2000 végén, két és fél év kormányzás után ennek a politikának 17-19 százalékos támogatottsága volt. És akkor történt egy fordulat. Az addig polgári politikát hirdető, és ebben az értelemben modernizációs karakterű párt elindult egy nemzeti-keresztény-etatista irányba - egyik jelzőt sem pejoratív értelemben használom ebben az ügyben -, és sok tekintetben a történelmi múlt felé fordult" - vélte írásában Gyurcsány Ferenc.

"Ez a politika később aztán teljesen elveszítette polgári jellegét, mi több, 2006 után már önmagát is plebejus politikaként definiálta. Hozzáteszem, itt már kiüresedik, hiányzik mögüle az a tiszta, intellektuális alap, amely a polgári politikánál még megvolt. Akkor még a politika megalkotása körül szakértők bábáskodtak, itt, a plebejus politikánál inkább már csak, gyanítom, legfeljebb kommunikációs szakértők. A kettő nem ugyanaz" - fogalmazott a miniszterelnök.

"A polgári politika cserbenhagyása és elárulása történelmi tévedés. Szerintem történelmi értelemben hiba is. A magyar politika önmagába fordulása, egyre mélyebb belső hasítékainak keletkezése nem kis részben ebből a folyamatból származik. Felszámolódott az a közös alap, amely liberálisokat, konzervatívokat és szociáldemokratákat történelmi értelemben együtt tarthatott - egy közös, nagy nemzeti-társadalmi vízió, a polgárosodás víziója. És ennek különböző értékelvű változatai azok, amelyek versengenek egymással a politikai térben. Ilyenkor világos, hogy mi az, ami összetart, és mi az, amiben versengünk egymással. Nem kétséges, erre az útra előbb talált rá a Fidesz, mint a baloldal, de az a sajátos helyzet alakult ki, hogy miközben a Fidesz egyre inkább távolodik, mára lényegében teljesen letért erről az útról, addig - hozzáteszem, cikkcakkokkal és viták, belső konfliktusok árán - a baloldal egyre inkább rátalál erre az egyébként szerintem történelmileg nagyon helyes közelítésre. A sok vita mögött, eltekintve a hatalmi és személyi konfrontációktól, a mélyben ez az ellentmondás, konfliktus, törésvonal húzódik meg" - írta blogjában Gyurcsány Ferenc.