A vasárnapi franciaországi bemutató a zenei központ Identités hongroises (Magyar identitások) című rendezvénysorozatának volt a része, amely november 15. és 22. között a népzenei és a cigányzenei örökségtől a bartóki hagyományon át a világsikerű kortárs magyar zeneszerzőkig kínál válogatást a nemzeti tudatot őrző sokoldalú magyar zenéből.

A Le Monde szerint Kurtágot az különbözteti meg a XX. századi zene nagy megújítóitól - akik tabula rasát csináltak a múltból -, hogy ő az előtte megírt művek jelenlévő emlékének folytatásaként képzeli el az alkotást. Kurtág számára ráadásul nemcsak a múlt, hanem a jelen is annyira élő dolog, hogy köztudottan átdolgozza kompozícióit, de mindig csak apró módosításokkal - jegyzi meg a lap.

Az Új üzentekkel is így történt. A sorozat minden egyes darabja egy konkrét személyhez intézett személyes üzenet, amelynek jelentését senki nem tudná megérteni, de jelentőségét mindenki felfoghatja a zenei emlékezetbe illeszkedő kifejezésmód által - hangsúlyozza írásában Pierre Gervasoni.

A kritikus szerint az első üzenet, a Merran,s Dream Wagner Trisztán és Izoldájához hasonlóan egy mindent eldöntő akkordra épül, a harmadik üzenet Alban Berg Woyzeck című operájára emlékeztetően bombaszerűen szólaltat meg egyetlen hangot. A negyedik részben pedig, a Les adieux-ben Janácek modorában Kurtág a rémálom által eltorzult emlékekkel játszik, amit egy hosszú zongorafolyam fejez ki. Az innen-onnan összegyűjtött szilánkokból és töredékekből Kurtág a történelem zarándokaként alkot - írta a Le Monde.