Húsvéti sonka és társai: Mennyi a magyar élelmiszer a boltokban? Éder Tamás, Inforádió, Aréna

A műsor támogatója a HOLD - Nem csak vagyont, kockázatot is kezelünk, 1994 óta. https://hold.hu/

A forgalmon, pontosabban a vásárolt portékák körén nagyon látszik, hogy Húsvét közeledik? Más termékeket vesznek ilyenkor az emberek, mint mondjuk egy héttel korábban? Az éves sonkafogyasztás mekkora része esik erre az időszakra? Miben más ilyenkor a sonkavásárlási szokás, mint máskor? Mit keresnek inkább: a hagyományos pácolású, vagy a gyorspácolt olcsóbb termékeket? Az elmúlt években látható változás, vannak egyértelmű tendenciák egyik vagy másik irányba? Úgy általában is, mennyire minőségérzékeny a magyar vásárló? A minőség vagy a származási ország a fontosabb: ha van egy jó hazai sonka, hátrányban van egy olasz termékhez képest, már azelőtt, hogy a vevő megkóstolta volna? Mekkora a verseny a külföldi termékekkel? Szakmai fórumokon sokat beszélnek arról, hogy a boltok polcaira kerülő feldolgozott tejtermék igen alacsony arányban készül itthon, java része import. Miért és milyen most az hazai és az import aránya? Sikerült változtatni ezen az arányon a hazai termékek javára? Egyáltalán ma egy élelmiszer kiskereskedelmi boltban hány százalékosa hazai termék aránya? Mi lenne az ideális? Mely termékeknél van lemaradásunk? Miért éri meg német vöröshagymát és kínai fokhagymát árulni? Mennyivel drágább a hazai? Mely származási országokból érkező termékek szorítják ki a hazait?
Melyik területen jellemzőbb a külföldi termék értékesítése a kiskereskedelemben: a prémium kategóriásnál vagy a legolcsóbbnál? Van célkitűzése az arányok javítására az élelmiszeripari szereplőknek? Hogyan alakult át a hazai élelmiszeripar szerkezete az elmúlt évtizedekben? Mi most a fő profil a hazai élelmiszeriparban? Mennyire maradtunk önellátóak? Milyen mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből vagyunk önellátóak? Most 2024-ben Covid válság után, a globális ellátási láncok megszakadását és újraépülését követően Orosz-ukrán háború okozta sok árnyékában milyen állapotban van a hazai élelmiszergyártó szektor? Milyen hatással voltak, mekkora változást hoztak az elmúlt évek válságai? Visszatértünk már a korábbi szintre, vagy már meg is haladtuk azt? Mely területeket érintette leginkább az elmúlt pár év változása? Voltak olyan ágazatok, amelyekre a negatív események sorozata pozitívan, bővüléssel hatott? A magyar élelmiszergyártói szektor hol helyezkedik el nemzetközi összehasonlításban? Termelékenységben, abszolút mennyiségben, minőségben, ismertségben? Kezdjük regionális szinten, V4 országok között… 27-ek szintjén? És ha Kelet-Európát, benne Ukrajnát is ide vesszük? Hogyan lehet növelni a hatékonyságot, termelékenységet? Mely területeken van leginkább szükség a hatékonyság növelésre? Mekkora a szektorban a hazai és mekkora a külföldi tulajdonosi arány? Az élelmiszerárak jelentős hazai megugrása minek tudható be: külső vagy belső hatások mozgatták?
Milyen (inflációs) tendenciák zajlottak az elmúlt években az unió országaiban? A hazai inflációs környezet mennyire változtatta meg a fogyasztási szokásokat? Milyen termékeknél volt jelentősebb a fogyasztás változása (visszaesése): a prémium-, vagy az alapélelmiszer területén? Az élelmiszer jellegű költések mekkora mértékben csökkentek tavaly? Kezd már visszaállni a fogyasztói bizalom?
Milyen volt a karácsonyi forgalom és milyennek ígérkezik Húsvét a kiskereskedelemben? Városi legenda, vagy van valóságalapja, hogy sok esetben a legjobb minőségű, és így drágábban eladható élelmiszer megy külföldre, a kevésbé tökéletes, és így olcsóbb meg marad itthon? Összemérhető a hazai és a külföldi piacon szerezhető haszon? Megéri külföldre vinni, vagy itthon is nagyjából hasonló áron értékesíthetőek a portékák? Mennyire exportképes a hazai termék? Hova irányul az élelmiszeripari exportunk?

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában 2024.03.26-án. Podcast.