Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink műholdjai látszanak az égen Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2021. május 12-én hajnalban. A vállalkozás május 9-én 60 műholdat bocsátott pályára, melyek mozgása a hosszú expozíciós idővel készült felvételen fényes csíkként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megint baj van Elon Muskkal: sugároznak a műholdjai, de nem úgy…

Panaszkodnak a csillagászok: Elon Musk űrből küldött internetszolgáltatása sugárzást generál. Szerencsére nem olyat, amely az emberi egészséget fenyegetné, de a kutatók szerint akadályozza a világűr megfigyelését.

Az Astronomy & Astrophysics című tudományos szaklapban megjelent új tanulmány szerint Elon Musk SpaceX Starlink műholdflottája – amely a Föld körüli pályáról sugárzott internetet szolgáltatja – olyan sugárzást bocsát ki, amely hátráltatja a csillagászokat az úgynevezett mélyűr kutatásában.

A világegyetemből érkező nagyon gyenge rádiójeleket figyelő csillagászoknak eddig az ember által létrehozott rádiójelekkel kellett megküzdeniük, amelyek gyengíthették vagy kiolthatták a távoli égitestek felől érkező jeleket.

Ezért van az, hogy a legtöbb rádióteleszkópot olyan helyeken építik, ahol speciális rádióvédelemmel óvják a földi interferenciától. Néhány ilyen telep a nemzeti szabályozó hatóságok által támogatott „zajmentes” zónákban található – emlékeztet a phys.org tudományos portál.

A közelmúlt technológiai fejlődése nyomán azonban a zavaró jelek szintet léptek: lehetővé vált a nagy műhold-konstellációk Föld körüli pályára való telepítése – például a műholdas internet biztosítására. Az ilyen, alacsony föld körüli pályán keringő több ezer műhold miatt viszont egy-egy rádióteleszkóp egy sor szatellit jeleit észleli és nehezebben találja meg a világűrből érkező jeleket.

A Starlink internethálózat – amely többek között a háborús Ukrajnának biztosít szolgáltatást – több mint négyezer, alacsony Föld körüli pályán lévő műholdból áll, a legutóbbiakat vasárnap este lőtték fel, és a SpaceX főnöke, Elon Musk azt tervezi, hogy a következő években közel 12 ezer műholdra bővíti a konstellációt – írta az Independent című lap.

Egy Starlink-antenna és modem telepítése:

A csillagászok már korábban is panaszkodtak a Starlink műholdak fényszennyezése miatt, amely köztudottan hatással van az optikai megfigyelésekre. Az új tanulmány azonban most felfedezte az újabb zavaró forrást, amely a rádióteleszkópokat is befolyásolja.

A tanulmány társzerzője, Józsa Gyula, a németországi székhelyű, neves Max Planck Intézet kutatója és egyben a dél-afrikai Rhodes Egyetem vendégprofesszora úgy kommentálta az eredményeket, hogy „a helyzet korai felismerése lehetőséget ad a csillagászatnak és a nagy műhold-konstellációk üzemeltetőinek, hogy proaktívan dolgozzanak együtt a technikai megoldásért és a megfelelő szabályozás kidolgozásáért”.

Hogyan derítették ki, hogy zavar a Starlink?

A tudósok az Európában több helyen található, összekapcsolt antennákból álló, úgynevezett Low Frequency Array (LOFAR) teleszkóp segítségével alacsony frekvenciájú rádiózúgást mértek a 68 megfigyelt Starlink műhold közül 47 esetében.

"Ez a frekvenciatartomány magában foglalja a Nemzetközi Távközlési Unió által kifejezetten a rádiócsillagászat számára kijelölt 150,05 és 153 MHz közötti védett sávot" – mondta Cees Bassa, a Holland Rádiócsillagászati Intézet munkatársa, a kutatás társszerzője.

Karbantartás a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjának tányérjában - egy 7,6m átmérőjű héliumballon segítségével:

A Starlinknek több mint másfél millió előfizetője van 56 országban, és Musk SpaceX nevű cége elsősorban a távközlési infrastruktúrától távoli területeken élő embereket célozza meg vele. A Starlink már működő műholdjainak száma messze meghaladja a versenytársak műholdjainak számát, például a mintegy hatszor kevesebb, 650 műholdból álló brit OneWeb szatellitflottát.

"Szimulációink azt mutatják, hogy minél nagyobb a konstelláció, annál erősebbé válik ez a hatás, mivel az összes műhold sugárzása összeadódik – mondta Benjamin Winkel, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója. – Emiatt nemcsak a meglévő, hanem még inkább a tervezett műhold-flották miatt aggódunk – és azért is, mert

nincs egyértelmű szabályozás, amely megvédené a rádiócsillagászati sávokat a nem szándékos sugárzástól."

A SpaceX korábban már dolgozott együtt csillagászokkal és obszervatóriumokkal, hogy segítsen enyhíteni műholdjai nem szándékos hatásait, és a vállalat már kapcsolatba lépett a tanulmány szerzőivel – írja az Independent.

A csillagászok szerint a SpaceX már bevezette azokat a tervezési változtatásokat, amelyek megakadályozhatják a következő generációs Starlink műholdak nem szándékos sugárzását és így a csillagászok ismét könnyebben mustrálhatják a világűrt, a távoli világok története és talán a földönkívüli élet után kutatva.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×