Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink műholdjai látszanak az égen Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2021. május 12-én hajnalban. A vállalkozás május 9-én 60 műholdat bocsátott pályára, melyek mozgása a hosszú expozíciós idővel készült felvételen fényes csíkként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megint baj van Elon Muskkal: sugároznak a műholdjai, de nem úgy…

Panaszkodnak a csillagászok: Elon Musk űrből küldött internetszolgáltatása sugárzást generál. Szerencsére nem olyat, amely az emberi egészséget fenyegetné, de a kutatók szerint akadályozza a világűr megfigyelését.

Az Astronomy & Astrophysics című tudományos szaklapban megjelent új tanulmány szerint Elon Musk SpaceX Starlink műholdflottája – amely a Föld körüli pályáról sugárzott internetet szolgáltatja – olyan sugárzást bocsát ki, amely hátráltatja a csillagászokat az úgynevezett mélyűr kutatásában.

A világegyetemből érkező nagyon gyenge rádiójeleket figyelő csillagászoknak eddig az ember által létrehozott rádiójelekkel kellett megküzdeniük, amelyek gyengíthették vagy kiolthatták a távoli égitestek felől érkező jeleket.

Ezért van az, hogy a legtöbb rádióteleszkópot olyan helyeken építik, ahol speciális rádióvédelemmel óvják a földi interferenciától. Néhány ilyen telep a nemzeti szabályozó hatóságok által támogatott „zajmentes” zónákban található – emlékeztet a phys.org tudományos portál.

A közelmúlt technológiai fejlődése nyomán azonban a zavaró jelek szintet léptek: lehetővé vált a nagy műhold-konstellációk Föld körüli pályára való telepítése – például a műholdas internet biztosítására. Az ilyen, alacsony föld körüli pályán keringő több ezer műhold miatt viszont egy-egy rádióteleszkóp egy sor szatellit jeleit észleli és nehezebben találja meg a világűrből érkező jeleket.

A Starlink internethálózat – amely többek között a háborús Ukrajnának biztosít szolgáltatást – több mint négyezer, alacsony Föld körüli pályán lévő műholdból áll, a legutóbbiakat vasárnap este lőtték fel, és a SpaceX főnöke, Elon Musk azt tervezi, hogy a következő években közel 12 ezer műholdra bővíti a konstellációt – írta az Independent című lap.

Egy Starlink-antenna és modem telepítése:

A csillagászok már korábban is panaszkodtak a Starlink műholdak fényszennyezése miatt, amely köztudottan hatással van az optikai megfigyelésekre. Az új tanulmány azonban most felfedezte az újabb zavaró forrást, amely a rádióteleszkópokat is befolyásolja.

A tanulmány társzerzője, Józsa Gyula, a németországi székhelyű, neves Max Planck Intézet kutatója és egyben a dél-afrikai Rhodes Egyetem vendégprofesszora úgy kommentálta az eredményeket, hogy „a helyzet korai felismerése lehetőséget ad a csillagászatnak és a nagy műhold-konstellációk üzemeltetőinek, hogy proaktívan dolgozzanak együtt a technikai megoldásért és a megfelelő szabályozás kidolgozásáért”.

Hogyan derítették ki, hogy zavar a Starlink?

A tudósok az Európában több helyen található, összekapcsolt antennákból álló, úgynevezett Low Frequency Array (LOFAR) teleszkóp segítségével alacsony frekvenciájú rádiózúgást mértek a 68 megfigyelt Starlink műhold közül 47 esetében.

"Ez a frekvenciatartomány magában foglalja a Nemzetközi Távközlési Unió által kifejezetten a rádiócsillagászat számára kijelölt 150,05 és 153 MHz közötti védett sávot" – mondta Cees Bassa, a Holland Rádiócsillagászati Intézet munkatársa, a kutatás társszerzője.

Karbantartás a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjának tányérjában - egy 7,6m átmérőjű héliumballon segítségével:

A Starlinknek több mint másfél millió előfizetője van 56 országban, és Musk SpaceX nevű cége elsősorban a távközlési infrastruktúrától távoli területeken élő embereket célozza meg vele. A Starlink már működő műholdjainak száma messze meghaladja a versenytársak műholdjainak számát, például a mintegy hatszor kevesebb, 650 műholdból álló brit OneWeb szatellitflottát.

"Szimulációink azt mutatják, hogy minél nagyobb a konstelláció, annál erősebbé válik ez a hatás, mivel az összes műhold sugárzása összeadódik – mondta Benjamin Winkel, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója. – Emiatt nemcsak a meglévő, hanem még inkább a tervezett műhold-flották miatt aggódunk – és azért is, mert

nincs egyértelmű szabályozás, amely megvédené a rádiócsillagászati sávokat a nem szándékos sugárzástól."

A SpaceX korábban már dolgozott együtt csillagászokkal és obszervatóriumokkal, hogy segítsen enyhíteni műholdjai nem szándékos hatásait, és a vállalat már kapcsolatba lépett a tanulmány szerzőivel – írja az Independent.

A csillagászok szerint a SpaceX már bevezette azokat a tervezési változtatásokat, amelyek megakadályozhatják a következő generációs Starlink műholdak nem szándékos sugárzását és így a csillagászok ismét könnyebben mustrálhatják a világűrt, a távoli világok története és talán a földönkívüli élet után kutatva.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×