Viribus Unitis, vagyis egységben az erő – hirdeti Révkomáromban a Tiszti Pavilon homlokzatán a felirat, s talán nem véletlen, hogy épp ez a patinás épület adott otthont a szlovákiai magyar politikai történések újabb mérföldkövének számító eseménynek, a Komáromi Nyilatkozat névre keresztelt dokumentum aláírásának. A memorandumot szimbolikusan a magyar államalapítás évfordulóján, Szent István napján látták el kézjegyükkel a jelenleg részben vagy egészben magyar képviseletet felvállaló pártok elnökei.

„Mi, a Magyar Közösség Pártja, a Híd párt és az Összefogás elnökei azért találkoztunk Komáromban, hogy kifejezzük közös és őszinte elkötelezettségünket a szlovákiai magyarok, valamint az ország déli és keleti régióiban élő emberek érdekeinek egységes és felelősségteljes politikai képviselete mellett“ – így hangzik a közösen aláírt memorandum első mondata. Hogy nyomatékot adjanak a tervezett egypártosodásnak, a három pártelnök mellett további 42 képviselő is részt vett az eseményen.

Sólymos László a Híd elnökeként kiemelte, hogy korábban is volt már hasonló közeledési szándék a pártok között, a személyi ellentétek azonban rendre elgáncsolták ezeket a próbálkozásokat. Úgy véli, ha most sem sikerül betemetni a pártok közt húzódó árkokat, akkor valószínűleg a komáromi próbálkozás lesz az utolsó, a megbékélés felé vezető lépések sorában. „Az utolsó azért, mert az embereknek elegük van a képmutató próbálkozásokból. Azért, mert a társadalom és a politika is máshol tart, mint húsz éve vagy akár tíz éve” – fogalmazott Sólymos László.

A Híd elnöke szerint a pártoknak év végéig meg kell egyezniük, hogy egy új, megoldásokat kínáló programmal ismét meg tudják szólítani azokat, akik elfordultak tőlük. A programban szerinte az egyes régiók gazdasági és kulturális fejlődésére kell majd fektetni a hangsúlyt, hogy – mint fogalmazott – „a 21. században jó legyen Szlovákiában élni, függetlenül attól, hogy valaki magyar, szlovák, roma vagy ruszin”.

Forró Krisztián, az MKP elnöke az együttműködés fő céljára, a szlovákiai magyar közösség megőrzéseként tekint. „Továbbra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az egység megteremtése önmagában nem cél. A cél a felvidéki magyarság megmaradása és gyarapodása” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a pillanatnyi támogatottság tükrében az MKP-nak van a legnagyobb felelőssége az egység megteremtésében, de tudatában kell lenni annak, hogy

csak kompromisszum útján születhet meg az együttműködés.

Ezt hangsúlyozta a három közül a legfiatalabb politikai szubjektum, a tavaly ősszel megalakult Összefogás első embere, Mózes Szabolcs is, aki arra emlékeztetett, hogy az általa irányított mozgalom épp azért jött létre, hogy egyesítse a szlovákiai magyar pártokat és megújulást hozzon a politikai életbe. Az új pártalakításra vonatkozó kérdésekre, még nem tudott pontos választ adni.

„Most biztos sok olyan kérdés megfogalmazódik, hogy mikor jön létre a közös párt, mi lesz a neve, ki fogja vezetni, milyen struktúrája lesz. Megmondom őszintén, jelen pillanatban ezekre a kérdésekre még nincsenek kész válaszok, csak bizonyos elképzelések. A következő hónapokban kell erre választ adni” – tette hozzá Mózes Szabolcs.

A három pártvezető még augusztus 7-én, az MKP pozsonyi székházában történt egyeztetés után jelentette be, hogy az egységes magyar érdekképviselet érdekében közös pártot alakítanak.