Maga a mesterséges intelligencia, illetve az azon alapuló eszközök használata nem új keletű dolog, ami mostanában nagy változás, hogy a ChatGPT például óriási tömeg számára vált – egy nagyon egyszerű, emberi nyelven, akár magyarul is – irányítható eszközzé, fogalmazott Tóth Ágnes, aki szerint ez robbanásszerű változást hoz be nemcsak az oktatásban, hanem a munkaerőpiacon is.

Ezt erősíti a McKinsey & Company globális vezetési tanácsadó cég nemrégiben publikált elemzése is, miszerint a napjainkban végzett munkafolyamatok akár 60-70 százalékát is képes lehet átvenni a mesterséges intelligencia. A Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója szerint ezért a felsőoktatási intézményeknek is feladata, hogy odafigyeljenek és lekövessék ezt a változást, és hogy

mindent megtegyenek azért, hogy a munkatársaik eszközként tekintsenek rá és használják – a hallgatókkal egyetemben – a mesterséges intelligenciát.

A Metropolitan Egyetem vezetője szerint vitathatatlan, hogy a legtöbb egyetem inkább veszélyforrásként tekint a mesterséges intelligenciára, már csak azért is, mert már idehaza is egyre több diák „trükközik” azzal, hogy például a ChatGPT-vel készítteti el a beadandóját. Mint fogalmazott, tényként kezelik, hogy minden szemfüles diák felhasználja azt az eszközt, amit tud, hiszen így másodpercek alatt letudhatja a feladatát. Szerinte emiatt tudatosan más formáját kell választani a számonkérésnek, és nem beadandó dolgozatokkal kell a hallgatók tanulásának az előrehaladását lekövetni.

Tóth Ágnes egyébiránt értelmetlennek tartja, hogy egyes egyetemek betiltották a ChatGTP-t. Nemcsak azért, mert ellenőrizhetetlen, hogy egy diák használta-e vagy sem, hanem azért is, mert ha egyszer ez az eszköz lesz az, ami a munkaerőpiacon is számos szerepet beölt, akkor az intézményeknek erre a világra kell felkészíteniük a hallgatókat. Úgyhogy inkább az a feladat, hogy eszközként tanulják meg használni, de ettől még tényszerű, sokan tartanak ettől – ismételte meg az elnök-vezérigazgató.

A Budapesti Metropolitan Egyetem már idén nyáron tréingeket, wokshopokat szervez munkatársai számára, hogy szeptemberben egy fokkal felkészültebben tudjanak – ilyen szempontból is – nekivágni az új tanévnek.

Az intézményvezető egyetértett azzal, hogy a klasszikus tudás átadására berendezkedett egyetemeknek igencsak nehéz lehet az ilyesfajta átállás.

A kulcs szerinte már nem a tudás átadása, hiszen a tudás, az információ, az adat mindenki számára korlátlanul hozzáférhető, hanem hogy ezt miként dolgozzák fel, mit kezdenek vele az egyetemek.

A Metropolitan Egyetem például olyan MI-szakértőkkel dolgozik együtt, akik már egyetemeken kutatták és be is vezették az alkalmazását. Példaként említette meg, hogy mondjuk a beadandók helyett a diákok véleményét kell kiérni egy adott témáról, hogy miként dolgoznák fel. De azt is ki lehet adni feladatban, hogy különböző területek összehasonlítása esetén hogyan alkalmaznák a ChatGTP-t. A legfontosabb, hogy a diák kritikus gondolkodására, a kommunikációs készségére és akár a csapatmunkára építsenek, ne pedig arra, hogy a hallgató egyedül a számítógépe előtt úgy tegyen, mintha ő írna egy dolgozatot – húzta alá.

Tóth Ágnes elmondása szerint az úgymond digitális bennszülött diákok teljes természetességgel fogadják a változásokat, ahogyan az újonnan bejövő applikációkat, eszközöket is, amikre azonnal lecsapnak. Megjegyezte: miután már most tudni olyanról, aki a szakdolgozatához használt mesterséges intelligenciát, valóban nagyon nehéz helyzetben van az az oktató, aki nem tudja, mire számítson ezen a téren. Nem állítja, hogy könnyű feladat, de szerinte nem szabad úgy tenni, mintha nem erre menne a világ.