Mikulás Ferenc érdekességként jegyezte meg, hogy Jankovics Marcell első jelentős munkája, a János vitéz szintén egy 19. századi magyar költő, Petőfi Sándor születésének (150.) érfordulójára készült, míg a Toldi Arany János születésének (200.) évfordulójára, amivel kapcsolatban joggal mondható, hogy az megkoronázza a Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező életművét.

Utóbbi állítást azért is tartja, mert szerinte Jankovics Marcell formanyelven is teljesen megújította a korábbi gyakorlatát, nagyon szabadon kezelve a műfaji jellegzetességeket. Mindig az adott szituációnak – cselekménynek, vagy lélektani helyzetnek – választotta ki a megjelenítési formáját a Toldi című animációnak – magyarázta a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatója.

A producer egyetértett azzal, hogy Toldi Miklós a magyarok számára egyfajta szuperhős-figurának is tekinthető, noha – ahogy Arany János is megálmodta – egy tizenéves fiatalemberről nem pedig egy robusztus felnőtt férfiról van szó, ahogyan a korábbi ábrázolásokban feltűnt. Jankovics Marcell azonban a költő jelzőit komolyan vette, ezért alkotásában egy egy pelyhedző állú gyermekként köszön vissza Toldi Miklós.

A szakember hozzátette: a Toldi voltaképp egy kamasz története, problémája, aki szeretne otthonról elkerülni és valami nagy dolgot elérni, de emellett az anya–gyermek kapcsolat motívuma is végigkíséri a cselekményt.

Mikulás Ferenc szerint a film vitathatatlanul az önmegvalósításról, a magunk tehetségének, feladatának a megvalósításáról is szól. Toldi Miklósban, ha nem is teng túl, akad némi önbizalom, és a mű elején búcsúzáskor – apja példáját követve – többször is hangoztatja, hogy „ő majd megmutatja”.

„Azt lehet mondani (…), hogy a rossz helyzet teszi az embert kreatívvá, Miklós pedig nagyon rossz helyzetben van, és ez indukálja benne azt a megvalósítási kényszert, amiért, ha úgy tetszik, azért is megmutatja magának és a környeznétek, jelen esetben édesanyjának, hogy elér még valamit az életben” – magyarázta a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatója.