Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Vimeo/Buda Flóra Anna - Entropia

Magyar animációs filmek is versenybe szállnak a Berlinalén

Két magyar alkotás, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című filmje is szerepelni fog a 2019-es Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) rövidfilmes programjában - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap.

Ha van közös karaktere ezeknek a filmeknek, az a közös szellemi műhely - sok MOME-s filmnél érezhető, hogy a tanárok és az egész közösség arra fókuszál, hogy igazán jól tudják megragadni az alkotók a bennük lappangó történeteket - mondta az InfoRádiónak a Berlinalén szereplő kisfilmekről Liszka Tamás, az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál vezetője.

"Az animáció igazi nagy ereje, hogy nemcsak fotografikusan megmutatja a világot, és azon keresztül próbál egy helyzetet, egy történetet, egy érzést felszínre hozni, hanem igazán belülről tud építkezni". Ahogy a világ dolgait látjuk, az sokkal inkább egy konstruált, a fejünkben létrejövő kép, és ezeket Liszka Tamás szerint az animáció sokkal érzékenyebben meg tudja ragadni, mint egy hagyományos kamera.

Buda Flóra Anna 2018-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció tanszékén az Entropia című tízperces rövidfilmjével, amely három párhuzamosan létező univerzum működését mutatja be. A három univerzumban három fiatal nő él különböző körülmények között, azonban a rendszerbe hiba folytán bekerül egy légy, amely képes átjárni mindhárom világ között. A légy megnyit egy portált, amelyen keresztül a lányok elindulhatnak egymás felé.

ENTROPIA_TRAILER from flora anna buda on Vimeo.

Buda Flóra Anna jelenleg az Animation Sans Frontier (ASF) nemzetközi workshop résztvevőjeként fejlesztheti jövőbeli filmterveit. Az Entropia a Filmalap támogatásával a MOME produkciójában készült, producere Fülöp József - olvasható a közleményben.

Tóth Luca a MOME animáció szakán szerzett BA-diplomát, majd az angliai Royal College of Artban végezte a mesterképzést. Diplomafilmjét, A kíváncsiság korát a világ legfontosabb animációs fesztiválján, Annecy-ban is díjazták. Előző filmje, a 2016-ban készült Superbia Cannes-ban debütált a Kritikusok Hetén, majd további 80 nemzetközi filmfesztiválon szerepelt.

A 19 perces Lidérc úrban egy fiatal férfi mellkasröntgenén egy aprócska személy sziluettje rajzolódik ki, fejének búbja tumorként türemkedik ki az ifjú oldalából. A film a magyar Boddah stúdió és a francia Sacrebleu koprodukciójában készült, producerei Lukács Péter Benjámin, Osváth Gábor és Ron Dyens. A zeneszerző Kalotás Csaba, a hangmérnök Lukács Péter Benjámin volt, a forgatókönyvet Tóth Luca írta.

TRAILER : Lidérc úr // Mr. Mare from Luca Toth on Vimeo.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×