Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Törökországnak három forgatókönyve van az iráni migrációs hullámra
Törökország tervet dolgozott ki az Iránból a háború elől menekülők esetleges hullámának kezelésére - jelentette be Mustafa Ciftci török belügyminiszter szerdán Ankarában.
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos
Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
Pete Hegseth: újabb amerikai bombázók és vadászgépek érkeznek Irán térségébe
„Még csak alig kezdtünk hozzá” – mondta Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter, hozzátéve: az amerikai légierő Izraellel szövetségben napokon belül teljes ellenőrzés alá vonja az iráni légteret. „Amerika győz – határozottan, pusztító módon és kegyelmet nem ismerve” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy folyamatos a hadi utánpótlás, szerdán további haderő is érkezik Irán térségébe.
A kereskedelem leállítását ígérte Donald Trump – így nézne ki ez a gyakorlatban Spanyolországban
Miután az amerikai elnök drasztikus lépést helyezett kilátásba Madriddal szemben azért, mert nem használhatták az amerikaiak a spanyol katonai bázisokat az Irán elleni támadásban, a spanyol kormány leszögezte: megvannak az erőforrásaik arra, hogy egy embargó hatásait kezelni tudják.
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.
Cristiano Ronaldo nem menekült el Szaúd-Arábiából
Cristiano Ronaldóról szokatlan hír látott napvilágot: izomsérülést szenvedett. Függetlenül attól, hogy a 42. évében járó, felettébb ritkán publikálnak róla efféle információt. Igaz, akadt olyan, aki társított ehhez egy (úgy tűnik) jó nagy kacsát.
Még mindig nem egyértelmű, ki akart előbb támadni az iráni háborúban
Feszültséget okozott, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter közvetve elismerte: az Egyesült Államok azért támadta meg Iránt, mert küszöbön állt a Teherán elleni izraeli támadás. Tovább bonyolította a helyzetet Trump elnök későbbi nyilatkozata.
Elsüllyedt egy anyahajó az Irán elleni háborúban
Az amerikai haderő közel-keleti parancsnoksága (CENTCOM) megerősítette a hajó elsüllyedését.
NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg
Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
Koppintott iráni drónnal csaptak le Teheránra az amerikaiak
Az iráni Shahed-136 drón alapján készítette el az arizonai SpektreWorks a Lucas nevű kamikaze drónt, ami segítette az amerikai légierőt az Irán elleni támadásban.
Iráni háború: így vesztett el Amerika három vadászgépet
Az Irán ellen indított amerikai és izraeli támadás igen kínos meglepetését az okozta, hogy az Egyesült Államok elvesztette három F-15E Strike Eagle vadászgépét.
Úton van az első mentesítő járat Jordániából Magyarország felé
Elindult Magyarországra az első mentesítő járat Jordániából, amellyel olyan magyar állampolgárokat szállítanak haza, akik a Közel-Keleten rekedtek a háború miatt – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon.
„Megvan az olajunk” – Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk, de Putyin azt mondta, az nem az ő dolga, hogyan jut el hozzánk. Putyinnak megvannak a céljai, és amíg azokat nem éri el, nem fejezi be” az ukrajnai háborút – mondta egy szerda délutáni tévéinterjúban Orbán Viktor. „Az ukrán követelést erőből le kell verni, arcátlan és pimasz reakciónak tartom, amit tesznek” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ukrán és iráni helyzet miatt „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció magasabb lesz, a benzin drágább, ami nem tesz jót a kormánynak”. Cikkünk frissül!
A Wizz Air jövő vasárnapig nem indít járatot Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba
Jövő vasárnapig biztosan nem indít járatot a Wizz Air Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba sem – közölte a Wizz Air szerdán az MTI-vel. Kiemelték, hogy erre az időszakra a légitársaság jelentősen sűríti Sarm-es-Sejk és Budapest közötti járatainak számát, péntektől heti 10 alkalommal lehet a két város között utazni. A Wizz Air hálózatában jelenleg ez az útvonal biztosítja a legjobb összeköttetést Izrael és Európa között. A légitársaság továbbra is szorosan követi a fejleményeket, és folyamatos kapcsolatban áll a helyi és nemzetközi hatóságokkal, repülésbiztonsági ügynökségekkel és az érintett kormányzati szervekkel. A Wizz Air az üzemeltetési döntéseket folyamatosan felülvizsgálja, menetrendje a helyzet alakulásának függvényében változhat – tették hozzá. (MTI)
Iránban elhalasztották Ali Hamenei szertartásos temetését
Elhalasztották Iránban az izraeli légitámadásban megölt Ali Hamenei ajatollah legfelső vallási és politikai vezető szerda estére tervezett szertartásos temetését, a döntést az állami televízióban azzal indokolták, hogy sokkal többen jelezték részvételüket a szertartáson, mint ahány emberre számítottak, és ez szervezési problémákat okozott.
Bejelentésekkel áll elő a kormány
Percről percre frissülő szöveges tudósítással követjük az Infostarton a csütörtöki Kormányinfót. A bejelentéseket az InfoRádióban is hallhatja.
N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”
Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
A brit kormányfő szerint kérdéses a hadműveletek jogi megalapozottsága
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint kérdéses az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottsága. Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője az alsóház szerdai vitanapján kijelentette, hogy az amerikai légierő által az iráni rakétaindító állások ellen intézett támadások a térségbeli brit támaszpontokat is védik. Badenoch kérdésére, hogy Starmer miért nem engedélyezi a brit királyi légierőnek (RAF) ugyanilyen támadó bevetések végrehajtását, a munkáspárti kormányfő úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni az Egyesült Királyságot mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak. (MTI)
Utasosztályozás alapján zajlik a kimenekítés Szlovákia felé
Kedd este landolt a Pozsonyi Nemzetközi Repülőtéren az első, Közel-Keletről indult kimenekítő járat, Izraelből és Jordániából szállítottak haza szlovák állampolgárokat. Ma újabb állami járat indul, utána újabb országból is megkezdik a kimenekítést. A külügyminisztériumra jelentős nyomás nehezedik, nem minden szlovák állampolgárt lehet kormányzati géppel hazaszállítani.
Teherán nem tárgyal, és felkészült egy hosszú háborúra
Iránnak nincs szándéka tárgyalni az Egyesült Államokkal, és felkészült egy hosszú háborúra – jelentette ki szerdán Mohammad Mohbar, az Irán elleni amerikai–izraeli offenzívában légitámadással megölt Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb politikai és vallási vezető tanácsadója.
Az iráni állami televíziónak adott nyilatkozatában Mohbar kijelentette: Teheránnak semmi bizalma nincs Washingtonban, és nem lát alapot a tárgyalásra. „Addig folytathatjuk a háborút, ameddig csak akarjuk” – szögezte le.
Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy „elárulta a diplomáciát és azokat az amerikaiakat, akik megválasztották őt”.
Ugyancsak szerdán az iráni Szakértők Tanácsa, az ország legfőbb vallási-politikai döntéshozó szerve az állami televízióban bejelentette: közel vannak Hamenei utódjának megválasztásához.
Zuhanás...
Radikálisan lecsökkent a légi forgalom Dubajban az egy héttel ezelőttihez képest. Az alábbi videó felső részén március 3-án (helyi idő szerint 8:00-12:00 között) érkező járatok láthatóak a nemzetközi csomópontnál. Az alsó részen pedig a február 24-i nap hasonló időszakban.
Irán halálbüntetéssel fenyeget
Irán igazságügyi vezetője halálbüntetéssel fenyegette meg szerdán azokat, akik bármilyen formában támogatják az Iszlám Köztársaság elleni amerikai–izraeli offenzívát.
Mohszeni Ejei Gholámhoszein az állami televíziónak adott interjújában azt mondta: „Aki bármilyen formában együttműködik az ellenséggel, az ellenségünknek minősül. Bárki, aki az Egyesült Államok és a cionista rezsim akaratának megfelelően cselekszik vagy nyilatkozik, az ellenség oldalán áll, és a forradalmi iszlám elvek alapján a háborús időknek megfelelően kell vele bánni.”
Az igazságügyi vezető annak a lehetőséget is felvetette, hogy a zavargások során letartóztatott irániakra halálbüntetés kiszabását kérjék, miután az ellenséggel való együttműködésért az iráni törvények szerint halálbüntetés jár.
Élesedik az összecsapás Izrael és a Hezbollah között
Izrael folytatta szerdán légitámadásait a Hezbollah síita milícia vélt libanoni infrastruktúrája ellen: az újabb bejrúti légicsapások mellett az ország keleti részén egy négyemeletes lakóházat is támadás ért, amelyben legkevesebb hatan életüket vesztették – jelentette az NNA libanoni állami hírügynökség. A Hezbollah saját közlése szerint rakétákkal támadta a dél-libanoni határnál hadállást elfoglaló izraeli csapatokat.
Az Irán elleni izraeli–amerikai támadás szombati kezdete után az Irán támogatását élvező Hezbollah hétfőn beszállt a konfliktusba: drónokkal és rakétákkal támadta Izraelt, mire utóbbi légitámadásokkal válaszol és szárazföldi erői 10 kilométerrel mélyebbre hatoltak be Dél-Libanonba, kiszélesítendő az ütközőövezetet. A Hezbollah egy újabb háborúval fenyegette meg Izraelt, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig kijelentette, hogy hazája készen áll erre.
Most már ne lepjen meg senkit – csak drágul és drágul a benzin
Aki teheti, szerdán tankoljon! Lesz, amikor még a csütörtöki ár lesz az olcsó.
Turisztikai szakértő: most az egyéni utazóknak a legnehezebb
Az InfoRádiónak nyilatkozó turisztikai szakértő szerint összességében sok ezer magyar turista utazását érinti kedvezőtlenül a jelenleg zajló közel-keleti konfliktus. Az esetleg veszélybe került kint tartózkodók számára most elsődlegesen a saját biztonságuk garantálása, a hatóságok utasításainak követése, valamint a konzuli védelem igénybevétele a legfontosabb – mondta az InfoRádióban Kiss Róbert Richárd. Hozzátette: mivel vis maior helyzetről van szó, a kármegosztás elve érvényesül, vagyis mindenki a saját kárát viseli, mert sem a légitársaság, sem az utazási iroda nem tehető felelőssé a kialakult rendkívüli helyzetért.
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők
Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.
Kivárnak a G7 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei
A G7-csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei várhatóan a jövő hét elején találkozót tartanak, amelynek a célja az iráni konfliktus következményeinek felmérése – jelentette be Roland Lescure, a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-ek soros elnöki posztját betöltő Franciaország pénzügyminisztere szerdán.
Roland Lescure elmondta, hogy már beszélt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel és megállapodtak a találkozó összehívásáról, amit várhatóan a jövő hét elején tartanak.
„Hagyhatjuk, hogy elteljen egy hét. Megnézzük, hogy alakul a konfliktus és miként reagálnak a piacok” – tette hozzá a francia pénzügyminiszter.
Légi közlekedés a Közel-Keleten
Bahrein, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kuvait, Katar, Szíria, Egyesült Arab Emírségek – érkező járatok a múlt héten (390) és most (25).
Carney nyíltan bírálta Izraelt és az USA-t az Irán elleni akció miatt
Az ausztráliai látogatáson tartózkodó Mark Carney kanadai miniszterelnök bírálta szerdán Izraelt és az Egyesült Államokat, amiért nem egyeztettek sem az ENSZ-szel, sem szövetségeseikkel, például Kanadával, mielőtt katonai támadást indítottak Irán ellen, valamint lehetségesnek nevezte, hogy a támadás ellentétes a nemzetközi joggal.
„Első ránézésre (a támadás) nincs összhangban vagy éppen ellentétes is a nemzetközi joggal; ezt másoknak kell eldönteniük, én nem vagyok jogász, még kevésbé a nemzetközi jog szakértője” – jelentette ki Carney a Lowy Institute kutatóintézet sydney-i székházában elmondott beszédében.
A kormányfő hangsúlyozta: Ottawa támogatott minden erőfeszítést, amely akadályozta Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert, ugyanis a síita állam nukleáris ambíciói veszélyeztetik a világ biztonságát. Kanada, amint Ausztrália is, régóta úgy tekintett az Iszlám Köztársaságra, mint a Közel-Kelet instabilitásának és a terrorizmusnak a fő forrására – tette hozzá.
Elítélte Iránt, amiért az izraeli-amerikai támadásra válaszul öbölmenti országokat támad fegyvereivel, de nemtetszésének adott hangot amiatt is, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem egyeztetett sem az ENSZ-szel, sem szövetségeseikkel az Irán elleni támadásról.
Carney az Irán elleni katonai támadást a nemzetközi rend kudarcának nevezte, mint ahogy azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) vonatkozó határozatai, szankciói, illetve a diplomáciai erőfeszítések ellenére hosszú éveken át nem sikerült megoldani az iráni nukleáris dosszié ügyét.
A miniszterelnök felszólította a szombaton kirobbant fegyveres konfliktusban érintett összes felet, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. Hozzátette: Kanada kész segíteni a feszültség csökkentésében.
Aláhúzta, hogy ebből a válságból csak egy szélesebb körű politikai megoldás jelentheti a kiutat, amely magában foglalja a civilek védelmét, illetve az atomfegyverekkel és a szélsőségességgel szembeni tartós elkötelezettséget. Hozzátette, hogy Ottawa üdvözölne egy iráni rendszerváltoztatást.
Sánchez: Spanyolország nem lesz bűnrészes
Spanyolország nem lesz bűnrészes, és nemet mond a háborúra - szögezte le a spanyol kormányfő szerda reggeli élő televíziós beszédében.
„Nem leszünk bűnrészesek valamiben, ami rossz a világnak, és ellentétes az értékeinkkel és érdekeinkkel is, csupán valaki megtorlásától félve” – fogalmazott Pedro Sánchez.
Hangsúlyozta, hogy Spanyolország elítéli az iráni rezsimet, amely elnyomja és megöli polgárait, ugyanakkor elutasítja a jelenlegi konfliktust, és diplomáciai, politikai megoldást követel.
„Vannak, akik naivitással vádolnak majd minket emiatt, de a naivitás az, ha azt gondoljuk, hogy az erőszak a megoldás. Naivitás az, ha azt hisszük, hogy a demokrácia vagy a nemzetközi tisztelet romokon is kinőhet, vagy ha azt gondoljuk, hogy a vak és szolgai engedelmesség a vezetés egyik formája. Épp ellenkezőleg” – mondta a spanyol miniszterelnök.
Vészjelzést leadó iráni hadihajó tengerészeit mentette ki a Srí Lanka-i haditengerészet
Vészjelzést adott le egy iráni hadihajó szerdán Srí Lanka partjai közelében, és a szigetország haditengerészete kimentette a fedélzeten lévő 180 tengerészt, köztük 30 sebesültet – közölte a colombói parlamentben a Srí Lanka-i külügyminiszter.
Vidzsita Herat nem közölt további részleteket az esettel kapcsolatban, de azt elmondta, hogy Srí Lanka megteszi a „szükséges lépéseket”.
A colombói védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy az Irisz Dena nevű iráni fregattról azért adtak le vészjelzést, mert süllyedni kezdett. A mentésben két hadihajó és egy repülőgép vett részt – tette hozzá.
A helyi média szerint a hajó az ország déli részén, Galle partjainál adott le vészjelzést, és a mentést követően a város kórházába szállították a sebesülteket.
A parlamenti ellenzék egyik képviselője megkérdezte, hogy érte-e találat a fregattot az Irán elleni háborúban, de a kormány egyelőre nem válaszolt.
Német belügyminiszter: nem nőtt Németország fenyegetettsége
Nem jelent fokozottabb fenyegetést Németországra nézve az Irán ellen indított háború Alexander Dobrindt német belügyminiszter szerint.
Dobrindt szerda reggel a ZDF televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy csakúgy, mint a múlt szombaton megindított amerikai-izraeli offenzíva előtt, továbbra is fennáll egy absztrakt fenyegetés, de ezen a helyzeten nem változtatott jelentősen az iráni konfliktus.
„Nincsen tudomásunk konkrét tervezett támadásokról” – mondta.
A belügyminiszter kitért arra, hogy Németországban megerősítették az amerikai, izraeli és zsidó intézmények biztonságát. A múlt hét vége óta mintegy hatvan megmozdulást tartottak az iráni konfliktussal összefüggésben, ezek a demonstrációk nyugodt körülmények között zajlottak. A hatóságok naponta értékelik az esetleges fenyegetéseket.
„A helyzet természetesen napról napra változhat. De pillanatnyilag nem látunk semmi olyat, ami Németország számára fokozottabb veszélyhelyzetet jelentene” – mondta Dobrindt, hozzátéve, hogy a migráció erősődését sem észlelik Irán irányából Németország felé.
Iráni belbiztonsági központokra mért csapást Izrael
Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje Teheránban több tucat, a Baszídzs milíciához és az iráni rezsim belbiztonsági szerveihez tartozó parancsnokságot támadott – jelentette a hadsereg.
Itt a bejelentés: elindult egy gép a Közel-Keleten rekedt magyarokért
Elindult az első mentesítő járat Magyarországról Jordániába, amellyel olyan magyar állampolgárokat fognak hazaszállítani, akik a Közel-Keleten rekedtek a háború miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon közzétett videójában.
Letartóztattak tíz kémet, akik a Forradalmi Gárdával álltak kapcsolatban
A katari hatóságok letartóztattak tíz kémet, akik az iráni Forradalmi Gárdával álltak kapcsolatban - közölte kedden a katari QNA állami hírügynökség.
A tíz gyanúsított közül hetet titkosszolgálati adatgyűjtéssel vádolnak, hármat pedig szabotázzsal.
A jelentés szerint mind a tízen elismerték, hogy kapcsolatban álltak a Forradalmi Gárdával. A három szabotázzsal vádolt gyanúsított drónkezelői kiképzést kapott.
Szombat óta Irán több mint száz ballisztikus rakétával és számos drónnal támadta Katart a kormány közlése szerint. A célpontok között volt a régió egyik legforgalmasabb légikikötője, a Dohai Nemzetközi Repülőtér is.
A katari kormány szerint Teherán nemcsak a katonai célpontokat, hanem az alapvető polgári infrastruktúrát is támadja.
Az Egyesült Államok megnevezet az első áldozatait
Az amerikai hadsereg azonosította az iráni háborúban elesett első négy amerikai katonát, miközben a Trump-kormány figyelmeztetett, hogy a fokozódó konfliktus további amerikai áldozatokhoz vezethet – írja a Reuters nyomán a Telex. Az eddig meghalt hat amerikai katona közül négy az amerikai hadsereg tartalékosainak iowai egységéhez tartozott. Ők vasárnap haltak meg, amikor egy drón becsapódott egy amerikai katonai létesítménybe Kuvaitban.
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló
Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.
Megválaszhatták Ali Hamenei legfőbb vezető utódját Iránban
Több médiában megjelent, hogy a teheráni szakértői tanács Modzstaba Hameneit választotta az Iráni Iszlám Köztársaság új legfőbb vezetőjének. A jelenlegi hírek ellenzéki vagy másodlagos forrásokra hivatkoznak, de még nem erősítette meg az iráni állami média.
NGM: az iráni konfliktusnak nem lehetnek vesztesei a magyar családok
Szeretnék elkerülni, hogy a családok brutális áremelkedésekkel találkozzanak a kutakon.
Robbanás az amerikai konzulátus mellett Dubajban
Az Egyesült Államok külügyminisztere megerősítette, hogy drón csapódott a dubaji amerikai konzulátus épülete melletti parkolóba. A támadásban senki sem sérült meg – jelentette az al-Dzsazíra, amit az Index szemlézett.
Marco Rubio jelezte, hogy az Egyesült Államok már előre elkezdte csökkenteni a diplomáciai létesítmények személyzetét, ugyanakkor hangsúlyozta: nagykövetségeik és konzulátusaik közvetlen támadás alatt állnak egy terrorista rezsim részéről.
The U.S. consulate in Dubai right now. pic.twitter.com/a3kj5ep7Re
— Kaitlan Collins (@kaitlancollins) March 3, 2026
A konzulátus a város sűrűn lakott részén található, közel a brit nagykövetséghez és a szaúd-arábiai konzulátushoz, ami tovább növeli a biztonsági kockázatot a környéken élők számára.
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább
Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.
1500 amerikai vár még segítségre
Az amerikai adminisztráció segítségét igénybe véve már több ezer Közel-Keleten tartózkodó amerikai hagyta el a térséget az iráni konfliktus kitörése óta az evakuációs intézkedések révén – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden.
A külügyminiszter a szenátus tagjainak tartott zárt tájékoztatója előtt közölte, hogy már 9 ezer amerikait sikerült kimenekíteni, és még mintegy 1500-an várnak segítségre.
Marco Rubio kiemelte, a washingtoni külügyminisztérium azon dolgozik, hogy azok számára, akik szeretnék elhagyni a konfliktus által sújtott térséget bérelt repülőgépeket, katonai szállítógépeket szervezzenek, valamint kereskedelmi légijáratokra biztosítsanak helyet.
Egyben hangsúlyozta, hogy az erőfeszítéseket megnehezítik és bonyolítják a légtérzárak, és a régióban több helyütt károkat szenvedett repülőterek.
A külügyminiszter egyben sürgette a térségben tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy aki még nem tette meg, regisztráljon a külügyi kapcsolattartási pontokon, az evakuáció megkönnyítése érdekében.
A Közel-Keleten rekedt magyarok hazajutásáról egyeztetett Szijjártó Péter
Emírségekbeli és jordániai kollégájával egyeztetett a közel-keleti helyzetről és a térségben rekedt magyarok hazajuttatásáról kedd este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető arról számolt be az emírségekbeli kollégájával, Abdullah bin Zajed al-Nahjannal folytatott telefonos egyeztetését követően, hogy sajnos a helyzet továbbra is durva a Közel-Keleten, Irán folyamatosan csapásokat mér az arab országokra, folyamatosan támadja őket drónokkal, ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal, ezért a légterek többsége továbbra is zárva tart.
„Az előbb újra telefonon egyeztettem az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterével, tekintettel arra, hogy több mint négyezer magyar még mindig ott van Dubajban és Abu-Dzabiban. A külügyminiszter kolléga arról tájékoztatott, hogy a repülőtereiket érő támadások miatt csak nagyon lassan, óvatosan és korlátozottan tudják újranyitni a légterüket, és lassan, korlátozottan tudják újra üzembe helyezni a repülőtereiket” – mondta a tárca közlése szerint.
„Ez sajnos abból a tényből is látszik, hogy a ma 13 órára tervezett budapesti Flydubai-járat még mindig nem tudott elindulni, és most talán hajnal 2-kor el tud jönni, hogyha minden rendben lesz” – folytatta.
„A kollégám arról biztosított, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban rekedt magyarok biztonságban legyenek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután tudatta, hogy nemrég jordániai hivatali partnerével, Ajmán Szafádival is beszélt, akinek országába sok magyarnak segítettek átjutni Izraelből a szárazföldi határon keresztül.
„Azokat, akiket átsegítettünk Jordániába, szerdán és csütörtökön egy-egy repatriáló járattal hazahozzuk Ammánból” – emlékeztetett.
„Egyeztettem a jordán külügyminiszter kollégával, és a jordán hatóságok valóban minden segítséget meg is adtak, meg is adnak ahhoz, hogy ez a két repatriáló járatunk szerdán és csütörtökön haza tudja hozni a Jordániába átkelt magyarokat” – erősítette meg.
„Azokat pedig, akiknek segítettünk Egyiptomba átkelni a szárazföldi átkelőkön Izraelből, Sarm-es Sejkből pénteken hozzuk haza egy repatriáló járattal, és onnantól kezdve már a Wizz Air megnövekedett számú járata is készen áll” – fűzte hozzá.
„Ez most a helyzet sajnos, a légterek zárva tartása továbbra is sok esetben ellehetetleníti a hazatérést. Folyamatosan tartom a kapcsolatot az arab kollégáimmal, és amint lehetőség van arra, hogy a légtereket használni lehessen, akkor segíteni fogunk mindenkinek továbbra is természetesen abban, hogy minél előbb hazajuthasson” – összegzett.