eur:
406.61
usd:
378.12
bux:
76576.72
2024. november 7. csütörtök Rezső
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet milicistái rakétákkal lövik Izraelt a Gázai övezetből 2023. október 14-én. A Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1300 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2300 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Gladden Pappin: Izrael állam létét kérdőjelezte meg az október 7-i támadás – exkluzív interjú

Az izraeli társadalom biztonságban érezte magát, a Hamász támadásához hasonlót elképzelni sem tudtak – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Gladden Pappin amerikai politikai teoretikust szerint Amerika sem számított ilyenre, nem figyelt eléggé a Közel-Keletre az orosz–ukrán háború óta, így ott más nagyhatalmak kezdtek megerősödni.

Hogyan értékelné a Hamász iszlamista palesztin szervezet fegyveresei által Izrael ellen indított október 7-i támadást?

Nagyon komoly az a helyzet, amelybe Izrael október 7. óta került. Múlt héten volt néhány izraeli vendégünk, és ők azt mondták, ez a legmélyebb sokk, amely az izraeli társadalmat érhette. A holokauszt óta nem öltek meg ennyi zsidót, mint most. Izrael a korai kétezres évek intifádája óta biztonsági szempontból jól kezelte a Gázai övezet, a palesztinok és a szomszédos országok ügyét, így az izraeli társadalomban is az a kép alakult ki, hogy az izraeli hírszerzés figyelmét semmi sem kerülheti el, és bár volt néhány kisebb incidens, alapvetően egy ilyen támadás elképzelhetetlen volt. Most pedig azzal kell szembesülniük, hogy sokkal nagyobb a baj Izrael biztonságát illetően, mint az képzelték. Az izraeliek számára Izrael állam léte a legfontosabb, ez az identitásuk alapja, és valahol ezt kérdőjelezte meg ez a támadás. Ezek után a legtöbb nemzetközi megfigyelőnek nyilvánvaló, hogy Izrael olyan lépéseket tesz majd, ami újra meg tudja erősíteni a létezésébe vetett magabiztosságot.

Izraelben egységkormány alakult. Mit gondol, az izraeli belpolitikára milyen hatása lesz a Hamász támadásának?

Nem vagyok Izrael-szakértő, én egy kicsit globálisabban személem az egyébként rendkívül komplikált izraeli belpolitikát. De az nyilvánvaló, hogy nagy külső nyomás volt az elmúlt egy-másfél évben a konzervatív Netanjahu-kormányon az igazságügyi reformja miatt. A nyugati liberálisok, az egyébként szövetséges Egyesült Államok, a Biden-adminisztráció is ellenezte ezt, és nyomást helyezett Izraelre emiatt. És ez a támadás akkor jött, amikor az izraeli társadalom sok belpolitikai ügy miatt megosztott volt. De ez a támadás újra összehozta a nemzeti egységet. De természetesen továbbra is kérdéses, hogy mihez kezd Netanjahu. Eddig okosan kezelte a helyzetet, és nyilván a pártoknak ki kell találniuk, hogyan alkalmazkodjanak, hiszen van egy kritikus hazai helyzet, de természetesen ott van számos nemzetközi aktor, aki szeretne beleszólni az Izraellel kapcsolatos ügyekbe.

Milyen hatása lehet a Hamász támadásának a nemzetközi politikára? Mi várható például az Egyesült Államokban? Megosztja majd a figyelmét, a segítségét Izrael és Ukrajna között?

A nyugati társadalmakban, az amerikaiban is az utóbbi időben volt egy fokozódó Izrael-ellenes hangulat. Legyünk őszinték, Európában ezt a kontinensen 2015 óta letelepedett nagyszámú migráns közösségek táplálták. Amerikában is tartottak számos baloldali szervezésű Hamász-párti gyűlést, tüntetést. Az Amerikai Szociáldemokraták nevű kis baloldali csoportosulás, ami egy inkább ifjúsági, egyetemi mozgalom, például az alma materemben, a Harvard Egyetemen terjesztett Hamász-párti propagandát, több tucat palesztinpárti hallgatói csoportosulás is létrejött. Ezek több nyilatkozatot is kiadtak a Hamász támadása után, ami szerint Izrael az egyetlen fél, akit hibáztatni lehet a térségben előforduló erőszakért. Mindez egy nagyon sokkoló, nyugtalanító jelenségre világít rá. Szerencsére hasonló jelenség Budapesten még nem ütötte fel a fejét, ahol egyébként egy ősi, aktív zsidó közösség él tökéletes biztonságban. Egyébként az amerikai–izraeli kapcsolatok sérültek a Biden-adminisztráció nyomásgyakorlása miatt. Az Egyesült Államok figyelmét az elmúlt egy-másfél évben az orosz–ukrán konfliktus kötötte le, ide koncentrálta a figyelmét, úgyhogy sok más nemzetközi szereplő megerősíthette a jelentőségét, a befolyását a Közel-Keleten. Ilyen például Kína, amely az Irán és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításában közvetített tavasszal, bár ez a nyugati médiában kevés figyelmet kapott. Az Egyesült Államoknak meg kell találnia újra helyét, a szerepét a térségben, úgy gondolom most először egy olyan nemzetközi egység létrehozása felett kellene bábáskodnia, ami elutasítja a térség destabilizációját, és ehhez be kell fejezni az izraeli nyomásgyakorlást.

Milyen hatással lehet Európára a támadás? Sok szakértő szerint ismét megszaporodhatnak a terrortámadások...

Inkább kockázatokról érdemes beszélni, mint jósolni. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a migránsközösségekben megnőtt az erőszakos cselekedetek száma, főleg a zsidók ellen. És sok nyugati nagyvárosban egyszerűen rosszabb lett a közbiztonság. Svédországban például az elmúlt bő öt évben bandaháborúkkal küzdenek, amelyek muszlim hátterű bevándorlóközösségekhez köthetők. Budapesten azonban nem tapasztalni hasonló gondokat. Magyarország régóta szövetségese Izraelnek, támogatta az Izrael és az arab államok közötti Ábrahám-szerződéseket, és Budapest a térség stabilizációját tartja fontosnak, de október 7. után inkább a destabilizáció felé tartunk. És Európa egésze, ahogy az Egyesült Államok is, az orosz–ukrán konfliktussal volt elfoglalva az elmúlt időszakban.

Beszéljünk egy kicsit részletesebben a térség destabilizációjáról. Mit vár a Közel-Keleten?

Az izraeli reakció a konfliktust háborúvá szélesítheti a blokád utáni szárazföldi offenzívával, amit a többi arab államnak el kell majd ítélnie. Tehát mindenképpen a destabilizáció felé tartunk. De ha belegondolunk, eddig is sokkal törékenyebb volt a helyzet, mint azt hittük október 7. előtt. Úgy tűnt, hogy minden nyugodt, stabil és a jó irányba halad, de valójában ez nem volt igaz.

Mikor haladhat a helyzet a nyugvópont felé? Mitől lehetne fegyverszünetre bírni a feleket? Mi kellene ehhez? Van bárki, aki erre ráveheti a feleket?

Izraelnek most vissza kell nyernie a biztonságát. Ez olyan, mint amikor Amerikát a 9/11 után arról kérdezték, hogy mikor fejezheti be az ellencsapást. Amikor biztonságban érezzük magunkat! És biztos vagyok benne, hogy Izrael megteszi azokat a lépéseket, amelyektől újra biztonságban érezheti magát. Ha lenne egy kristálygömböm, hogy megmondjam, mikor jön el ez a pont, akkor a diplomáciában dolgoznék...

Akkor lesz vége a konfliktusnak, ha Izrael elpusztította a Hamászt?

A dolgok most efelé haladnak. De az Egyesült Államok nehézségekbe ütközött, amikor meg akart szállni és el akart foglalni városokat, ez nem túl szép formája a hadviselésnek. De Izraelben van egy széles körű egyetértés a Hamász felszámolásával kapcsolatban, ám miután a Hamász az egész gázai társadalomba beférkőzött, sok vitát szül majd az, hogy ki a terrorista és ki nem. Sajnos nem minden helyzetnek van egyszerű megoldása, és szerencsére nem Magyarország dolga ezt a konfliktust megoldani, Magyarország csak felemelheti a hangját és támogatásáról biztosíthatja Izraelt, és megújíthatja azt az elkötelezettségét, hogy az országban élő zsidó közösség továbbra is biztonságban lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Kiszivárgott a szlovák kulturális tárca által tervezett nyelvtörvény-módosítás normaszövege. A tervezet egyelőre nem végleges, de a Napunk hírportál által közölt részletek alapján a módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is jelentős hátrányokkal járna. A Magyar Szövetség szerint „elvadult ötlethalmazról” van szó.

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×