A konferencia résztvevői nem voltak optimisták arra vonatkozóan, hogy hamar befejeződne az orosz - ukrán háború. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint Moszkva számára elfogadhatatlan lenne, ha Ukrajna az európai intézményekbe integrálódna a konfliktus ideje alatt.

"Ehhez képest még egy bukott, kettévágott, bármilyen állapotban levő ország is elfogadhatóbb a Kreml számára" - fogalmazott.

Felső változás hozhatja a háború végét

Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója egyik félnél sem látja a kilépési pontot, miközben jelenleg a keleti országrészen zajlanak a harcok.

"Ha az orosz erőknek sikerülne áttörnie az ukrán frontot, ami szerintem nem fog sikerülni, akkor valószínűleg át tudnak csoportosítani és elindulhatnak Ukrajna déli része felé. Akkor sokkal komolyabb harcokat fogunk látni Odessza környékén, Ukrajna déli, délnyugati része környékén is" - mondta el a szakértő.

Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének Oroszország-szakértője szerint ha változás lesz az orosz felső vezetésben, akkor

azonnal véget érhet

az oroszok szavaival élve különleges katonai műveletnek nevezett akció.

"Akár csak részleges mozgósítás is azt eredményezné, hogy Oroszország néhány hónapon belül több 10 ezer, a pesszimista becslések szerint akár 100 ezer katonát is mozgósítani tud hadfelszereléssel együtt, tehát minden, amit most a képességekről mondok, az addig igaz, amíg Oroszország nem rendel el hadiállapotot. A jelenlegi úgymond békelétszámok mellett olyan nagyon sok tartalék ebben az orosz rendszerben nincs" - vélekedik. A szakértő hozzátette: a dombaszi ütközet után az oroszok nem tudnak belekezdeni újabb harcokba anélkül, hogy nem hirdetnek hadiállapotot és rendelnek el mozgósítást. Tényleges fegyverletétel azonban így sem lesz.

Készülhetnek a győzelmek bejelentésére

A háborúval összefüggő orosz dezinformációs tájékoztatás is szóba került a Republikon Intézet Háború a szomszédban konferenciáján. A francia elnök nyilatkozata mellett a szakértők is úgy vélik, Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgató felhívta a figyelmet az oroszok Nyugat-ellenességére. "Azok a narratívák nagyon erősek, hogy

itt mindenről a nyugat tehet

- sajnos a világban is látjuk ezt: szegény Putyin nem tehetett mást, mint visszaütött. De azért egy idő után fölmerül az emberekben a kérdés, hogy nem látunk ugye NATO felségjelű harckocsikat Ukrajnában, és hogy valahogy azok a tömegsírok odakerültek. Nyilván mindig el lehet azt mondani, hogy ezt az ukránok követték el úgy, hogy »éjszaka belopóztak és megölték a saját lakosságukat«" - fogalmazott- Hozzátette: talán még az orosz választások előtt eljön az a pont, amikor Vlagyimir Putyint félreállítják. "Ezt nyilván nem óriási lakossági tüntetések fogják elérni, hanem egy belső puccs, már ha megtörténik. Egyébként szerintem ebben lehet a legnagyobb reményünk" - mondta el.

Rácz András Oroszország-szakértő emlékeztetett arra, hogy 1905-ben volt az utolsó olyan népfelkelés, ami alulról jött az országban.

"Ha lesz változás, az nem alulról fog jönni, hanem az eliten belülről. Ha május 9-ét arra használják, hogy részleges győzelmeket jelentenek be, valamint azt, hogy menni kell tovább a »fasizmus ellen«, annak feltehetően lesz egy rövid távú népszerűségnövelő hatása" - vélekedik.

Az oroszok elégedettek a háborúval

Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója azt mondta: az oroszok többségének alapvetően tetszik az, ami Ukrajnában történik.

"Az orosz imperializmusnak a lehető legteljesebb kivetülése az, hogy Oroszország egy másik országra támad, és ez egy korlátozott jellegű különleges katonai művelet (nem háború!), amiben megvédik az oroszokat. Az orosz narratíva szerint ott van az Egyesült Államok és a NATO, és az oroszok most megmutatják nekik, Ukrajna pedig csak elszenvedője ennek, semmilyen beleszólásuk nem volt, de majd most jól megvédik az ott élő oroszokat. Ez a narratíva tetszik a lakosságnak, amely felmérések szerint 60 százalékban olvas alternatív hírforrásokat, de az ő nagyjából kétharmaduk – vagy annál több is – nem hiszi el azt, amit ott olvas" - fogalmazott.

Miközben az oroszok azt mondják, hogy az ukránok a nácik, az orosz katonák folytatnak mészárlást. A lakossághoz azonban lassabban csoroghat le ez az információ. Bendarzsevszkij Anton szerint ha az Oroszország elleni szankciók folytatódnak, akkor úgymond a konyhákban fél év múlva ürülhet ki a hűtő. És ez már komoly elégedetlenségek forrása is lehet – tette hozzá a Danube Intézet kutatási igazgatója.