Szükségállapotot hirdetett Csehországban a kormány, hogy felgyorsítsa és egyszerűbbé tegye az ukrán menekültek befogadását - közölték a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón Prágában.

"Az intézkedés pénteken lép életbe, és a polgári lakosságot semmi módon nem érinti" - jelentette ki Petr Fiala miniszterelnök.

A kormányfő délelőtt a parlamenti alsóházban azt mondta, hogy eddig mintegy 20 ezer ukrán menekült érkezett Csehországba, és szerinte várható, hogy számuk a következő napokban növekedni fog.

"Célország vagyunk és leszünk" - szögezte le a miniszterelnök. Kifejtette: minden csehországi régióban speciális információs központokat hoznak létre, amelyek segíteni fogják a menekültek nyilvántartásba vételét és eligazítását. A kormány rövidesen törvénymódosítási javaslatokat terjeszt a parlament elé, amely megkönnyíti az ukránok betagozódását a cseh munkaerőpiacba is.

Csehországban már eddig is több mint 150 ezer ukrán állampolgár élt és dolgozott. Várható, hogy számos hozzátartozójuk ezért a háború elől Csehországban keres majd menedéket.

Az utóbbi két évben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben több alkalommal összesen 284 napig volt érvényben szükségállapot Csehországban. Az eddigi utolsó tavaly december 26-án ért véget.

Az államfői hivatal közölte, hogy szerdáig mintegy 300 cseh állampolgár kért hivatalos engedélyt, hogy harcolni mehessen Ukrajnába.

Csehországban törvény tiltja a külföldi hadseregekben való szolgálatot, erre csak az államfőnek mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség. Vezető cseh politikusok most mérlegelik, hogy Ukrajna esetében módosítanák a jogszabályt - írta a CTK hírügynökség.

"Elvileg az államfő kedvezően viszonyul ehhez az ügyhöz" - mondta Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a CTK-nak.

Milos Zeman elnök a kérdést csütörtökön megvitatja Petr Fiala kormányfővel, és kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is - tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő néhány napja szólította fel a külföldi állampolgárokat, hogy kapcsolódjanak be Ukrajna védelmébe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.