Magyarország a kibocsátáscsökkentő országok élvonalában van a levegő ipari szennyezésének visszaszorítása terén - mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője annak apropóján, hogy a következő 10 évben évi ezer milliárd eurónyi beruházás mobilizálását célozza meg a fenntartható gazdaságra való áttérés érdekében az a pénzügyi terv, amit kedden mutatott be az Európai Bizottság. A zöld átállás támogatására szánt 7,5 milliárdos alapból a Magyarországra jutó rész 82,2 millió euró, a teljes keret 1,1 százaléka. Lengyelország kapja a legtöbbet, 2 milliárd eurót.

A Bruxinfo főszerkesztője elmondta, hogy a csomag különböző finanszírozási konstrukciókat tartalmaz: egyrészt vannak a közpénzek, melyek vissza nem térítendő támogatások formájában juthatnak el a tagállamokhoz, természetesen a megfelelő társfinanszírozás mellett. "Az Európai Bizottság láthatóan abból indult ki, hogy nagyon kevés az e célra rendelkezésre álló pluszpénz, hiszen a tagállamok szinte filléreken vitatkoznak az új keretköltségvetés kapcsán a brit kilépés okozta hiány miatt" - mondta Gyévai Zoltán. Ehhez képest azt javasolta az EB, hogy emeljék 7,5 milliárd euróval azt a keretet, ami a legtöbb nettó befizető tagállam számára már eddig is elviselhetetlenül nagy volt. A főszerkesztő szerint az is kérdéses, hogy a tagállamok egyáltalán meg tudnak-e majd állapodni az alap pénzügyi keretéről.

Magyar részről különösen fontos és húsba vágó lehet az Európai Bizottság azon javaslata, mely szerint a kohéziós, vagyis a felzárkóztatási források egy részét is át kellene csoportosítaniuk

a tagországoknak ebbe az úgynevezett méltányos átállási alapba. Magyarországnak nagyságrendileg 80 millió euró jutna, amit minimum 120 millió euróval kellene kiegészítenie, viszont ez utóbbi a Kohéziós Alapból származó uniós támogatás lenne.

Ez azért problémás Magyarország számára, mert eleve jelentősen, 24-27 százalékkal visszaesne a bizottság javaslata szerint a felzárkóztatásra szánt keret a jelenlegi támogatási időszakhoz képest. Ezt a forrást csökkentené tovább a mostani bizottsági javaslat - bár tény, hogy azért ezt is értelmes célokra lehet majd költeni.

Annyiban azért érthető a közép-európai országok csalódottsága, hogy

miközben az új költségvetés a számukra biztosított kohéziós források jelentős részét elvenné, ez az új klímaátállást segítő alap ezt a veszteséget nem ellentételezi, és nem is oldja meg a régió problémáit a jelen állás szerint.

Ez a fő politkai probléma - tette hozzá Gyévai Zoltán.

A most bejelentett 7,5 milliárd eurós pénzügyi csomag mellett egyébként az EU következő 7 éves költségvetésében a források 25 százalékát különítenék el a klímacélok elérését segítő intézkedések horizontális támogatására. Úgy számolnak, hogy ennek az ezer milliárdos pénzügyi injekciónak, amit klímaintézkedésekre kaphat majd az EU, nagyjából a fele az uniós büzsdéből származhat majd, azon az alapon, hogy az uniós büdzsé minden egyes tételének 25 százalékát klímavédelmi célra kell költeniük a tagállamoknak - tette hozzá Gyévai Zoltán.