Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó

Újabb ügyben gyanúsították meg az európai főügyészi posztra esélyes Laura Codruta Kövesit

Újabb ügyben gyanúsította meg a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt csütörtökön, akit aznap választott hivatalos jelöltjévé az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP).

Ezt maga a gyanúsított jelentette be Bukarestben több mint öt órát tartó kihallgatását követően. Kövesivel február közepén közölte a SIIJ, hogy hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítja, most pedig tudomására hozták, hogy egy másik - általa nem részletezett - ügyben is gyanúsítottá vált. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az újabb bűnvádi eljárás a - Kövesi által tavaly nyárig vezetett - korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlkapásokkal és bizonyítékok hamisításával vádolt ploiesti-i ügyészeivel áll összefüggésben.

Kövesi távozásakor ártatlanságát hangoztatta, az ellene indított eljárásokat pedig európai főügyészi kinevezése megakadályozását célzó lejáratási kampánynak minősítette. Azt állította, hogy csak az első ügyben kapott törvényes idézést, az újabb gyanúsítást szabálytalanul, a védekezéshez való jogai megsértésével hozták tudomására. Úgy értékelte, nem véletlen, hogy egy tíz évvel ezelőtti történetet, amelynek kivizsgálása már két éve megkezdődött, éppen akkor melegítettek fel Bukarestben, amikor esélyessé vált az európai főügyészi tisztségre.

A SIIJ eredetileg hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit - a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által korrupcióval vádolt, az eljárás elől külföldre menekült - Sebastian Ghita volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Ghita azt állította, hogy Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki a nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott Nicolae Popa hazaszállításának 200 ezer eurós költségeit. Ghita szerint Kövesinek, aki 2011-ben Románia legfőbb ügyésze volt "senki sem mert nemet mondani".

Kövesi ügyében Adina Florea, a SIIJ főügyészhelyettese jár el, akit a román igazságügyi miniszter kétszer is Kövesi utódjaként jelölt a DNA élére, de Klaus Iohannis államfő következetesen megtagadta kinevezését. Kövesi emiatt elfogultsági óvást terjesztett be Florea, illetve az eljárást felügyelő SIIJ-főügyész ellen, de kifogásait elutasították.

Az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete a három versenyben maradt jelölt közül Kövesit találta legalkalmasabbnak az európai főügyészi posztra, annak ellenére, hogy a bukaresti kormány hevesen kampányol a román jelölt megválasztása ellen, arra hivatkozva, hogy Kövesi mandátuma idején a több száz román politikust rács mögé küldő DNA visszaéléseket követett el, a román igazságügyi miniszter pedig emiatt kezdeményezte és érte el Kövesi felmentését.

A leendő európai főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel fogják kinevezni.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×