Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Szabad az út a koalíciós tárgyalások felé

Szabad az út a koalíciós tárgyalások felé

Kezdődhetnek a németországi koalíciós tárgyalások, miután az Angela Merkel kancellár vezette CDU és bajor testvérpártja, a CSU megállapodott a menekültek befogadásának új szabályairól. A vasárnapi, több mint 12 órán át tartó maratoni tárgyalás eredményéről Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

„Mindenfajta koalíciós tárgyalás előfeltétele volt, hogy a két párt valamilyen formális kompromisszumot hozzon létre.”

Megállapodott a vasárnapi válságülésen a két nagy testvérpárt, a CSU és a CDU, amelyek a parlamenti választásokon „példátlan veszteségeket szenvedtek el – mondta Kiss J. László,

„Ennek az első és leglényegesebb pontjában, hogy a CSU fő követelése szerint szerepeljen az évi menekültek felső határa kifejezés a koalíciós megállapodásban, kompromisszum született. A kifejezés ugyan így nincs benne, de az igen, hogy az éves nettó bevándorlás, azaz a humanitárius okokból bevándorlók száma maximum a kétszázezret érheti el, amit a Bundestag lefelé és felfelé is módosíthat.”

A Németország szakértő hozzátette, megerősítették a genfi konvenció érvényességét is, továbbra is a rendszerben marad az egyéni elbíráláson alapuló menedékjog, kiemelte:

a határon nem utasítanak ki senkit.

„A harmadik pont, hogy a biztonságos – például a nyugat-balkáni - országokból érkező menekülteket nem osztják el a tartományok között, hanem úgynevezett döntési vagy visszavezetési központokba viszik, és ott döntenek a kiutasításukról.”

Kiss J. László nagyon lényegesnek nevezte a negyedik pontot, mert, mint fogalmazott:

a német migrációs politika Achilles-sarka, hogy nincs bevándorlási törvénye.

„A megállapodásban egy ilyen, a szakmunkások bevándorlási törvényének elkészítése is szerepel.”

Reakciók

A Zöldek szerint ez egy formális megállapodás, ami addig van érvényben, amíg a koalíciós tárgyalások nem kezdődnek el – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

„Ez azt jelenti, hogy a Zöldek számára a megállapodás, annak is a kétszázezres felső határ része

nem elfogadható,

sőt a kritikában az is benne van, hogy jó lett volna, ha ez már a választások előtt megszületik, hogy a választók ennek tudatában szavazhattak volna.”

Kiss J. László jelezte,

a szabaddemokrata FDP üdvözölte a megállapodást,

nem meglepő módon annak is a bevándorlási törvényről szóló részét, vagyis azt a törekvést, hogy Németország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan évente határozzon meg egy kontingenst, amellyel a német gazdaság igényeinek megfelelően, általában pontrendszer alapján, tudnak embereket befogadni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×