Hamarosan jelentős változtatásokat vezetnek be a Magyar Államkincstár fizetési rendszerében, melyeknek köszönhetően a többi között a nyugdíjak is gyorsabban érkeznek meg. A nagy tömegű átutalásokat az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) fogják végrehajtani a jövőben – mondta a Portfoliónak adott interjújában Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke.

Ezeket az átutalásokat – így a nyugdíjkifizetéseket is – jelenleg még az éjszakai (normál) rendszerben bonyolítják le, de már zajlik az előkészítése az Azonnali Fizetési Rendszerbe való átirányításnak. A kincstár egyébként már az induláskor, 2020-ban csatlakozott az Azonnali Fizetési Rendszerhez a pénzforgalmi számlák tekintetében. Az AFR-ben hamarosan új kiegészítő szolgáltatások lesznek elérhetők, a tervek szerint még idén bevezetik a másodlagos számlaazonosítók és a fizetési kérelmek kezelését a rendszeren belül.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok számláján azonnal megjelenik majd az adott összeg, amint a kincstár elindította a fizetési tranzakciót.

Ugyan egyes bankoknál extrém módon megnőtt a számlavezetéssel kapcsolatos díjak összege, még mindig vannak olyan pénzintézetek, ahol viszonylag kedvező áron lehet számlát fenntartani. A számlával rendelkező nyugdíjasok így viszont kiszámítható módon, gyorsabban juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a továbbiakban.

Eredményesen léptek fel a csalások ellen

Bugár Csaba arról is beszélt az interjúban, hogy nagymértékben visszaesett a csalási kísérletek száma azóta, hogy 2023 decemberében bevezették az új online platformokat. Erre azért volt szükség, mert hatalmas visszaélések történtek, tavaly szeptemberben például nagy port kavart, amikor több mint ötven embertől 440 millió forintot loptak el a kincstár ügyfeleit célzó csalók. A MÁK elnöke közölte: 2023-ban megsokszorozódtak a támadások és a sikeres csalások, a kincstár ügyfelei is nagy károkat szenvedtek. A legtöbb esetben nem a kincstár rendszereit, a tűzfalat támadják a csalók, hanem általában valamelyik nagy kereskedelmi bank nevében, véletlenszerűen kiválasztott áldozatokat hívnak fel telefonon.

Az ilyen esetek visszaszorítása érdekében új online platformokat vezetett be a MÁK, és Bugár Csaba elmondása szerint meglett az eredménye annak, hogy így tettek. Mint fogalmazott,

a csalási kísérletek száma a felére, a sikeres csalási eseteké pedig negyedére esett vissza a Magyar Államkincstárnál.

Ebben szerepe van az olyan új biztonsági funkcióknak, mint például a különböző tranzakciókhoz kötelezővé tett extra autentikációnak, az ügyfelektől elvárt összetettebb jelszónak, az új ügyfélértesítéseknek, illetve annak is, hogy az újonnan rögzített bankszámlaszámok csak 48 óra múlva jelennek meg a rendszerben.

A Magyar Államkincstár elnöke beszámolt arról is, hogy az ügyfélkapus számlanyitás bevezetése óta az ügyfelek hetven százaléka választotta ezt az online lehetőséget, míg korábban ez az arány harminc százalék körül alakult.

Mekkora állománya van az ügyfeleknek?

A MÁK további újításokat is kilátásba helyezett, a tervek szerint a következő években megújul majd az állampapír-forgalmazási hálózat arculata is.

Bugár Csaba elmondta: a kincstárnál

átlagosan 8,5 millió forintos állománnyal rendelkeznek az ügyfelek, de vannak olyanok is, akik több milliárd forintnyi befektetés birtokában vannak.

Az állampapírok megoszlásával kapcsolatban megjegyezte: a prémium állampapírból van a legtöbb.

A Magyar Államkincstár elnöke hozzátette: az ügyfelek portfóliója egyénenként változik, az összes állomány megoszlásáról pedig arról tájékoztatott, hogy „a PMÁP teszi ki az állomány közel 57 százalékát, a DKJ mintegy 11 százalékot, a MÁK (magyar államkötvények) csaknem 8,5 százalékot, a BMÁP 5,77 százalékot, az EMÁP 6,6 százalékot, a Babakötvények kicsit több, mint 4 százalékot, a MÁP+ pedig 3,27 százalékot”.