Az elmúlt napokban a magyar tőzsdei spekulánsok, akik a tavalyi nagy árfolyammozgásokat generálták, "kiszerettek" a Konzum részvényeiből és eladták a kispapírok között korábban favoritnak számító - Mészáros Lőrinchez és Jászai Gellérthez köthető - Konzum papírjait. Szerda reggel a Konzum árfolyama a 2600-as árig csökkent.

Ekkor terjedt el a hír, hogy a Konzum bejelentkezett a Telenorért - mondta Korányi G. Tamás. "Először többen azt hitték, hogy kacsa, de Jászai Gellért, a Konzum vezetője a Portfolio kérdésére burkoltan megerősítette, hogy érdeklődnek a Telenor iránt."

A norvég Telenor-csoportnak Magyarországon 3 millió előfizetője és nagyjából 27 százalékos piaci részesedése van a magyar mobilpiacon. A Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője emlékeztetett: azt lehet tudni, hogy a dél-kelet-európai érdekeltségeiktől meg akarnak válni. Nemcsak a magyar, hanem a bolgár, a macedón és a montenegrói mobilcégtől is. "Tegnap kiderült, hogy kaptak egy indikatív ajánlatot. Persze még nem mondták, hogy kitől, de a jelek arra mutatnak, hogy vélhetően a Konzum-csoporttól. Hogy a Konzumtól magától vagy egy konzorciumtól, azt nem lehet tudni.

Bármennyire is sikeres a Konzum, az 500 milliós alaptőkéjével és a pár milliárdos saját tőkéjével ez túl nagy falat lenne".

A hír hatására a befektetők szerdán "visszaszerettek" a cég papírjaiba, a részvény árfolyama  a reggeli 2600 után volt 3200 is - ekkora mozgás a magyar tőzsdén szokatlan még a közepes méretű papíroknál is - mondta Korányi G. Tamás.

Mi lehet az ajánlattétel mögött?

A csoport céljai között említették az elmúlt pár hónapban, hogy a telekommunikáció és az informatikai ágazat felé szeretnének terjeszkedni.

"A négy cég együtt egy majdhogynem mindenevő csoportot jelent. A Mátrai Erőmű kapcsán az energetika, az Opus kapcsán a média, a CIG 25 százalékának megvételével a biztosítás, az Appeninn révén az ingatlanvásárlás is jelen van, valamint vannak leágazások az MKB felé. Vagyis a magyar gazdaság egyre több ágazatát próbálják integrálni" - sorolta Korányi. Hozzátette:

"Ebbe és a kormányzati szándékba is beleilleszkedhet a Telenor megvétele. Inkább csak az a kérdés, hogy milyen formában, mert a cég nem kis falat".

A szakember emlékeztetett: a norvég Telenor-csoport szerdán közölte a saját tőzsdei gyorsjelentését. "Ennek kapcsán kiderült, hogy a magyar Telenor 150 milliárdos árbevételt és 48 milliárdos EBITDA-t jelentett. (Az EBITDA az amortizációs kamatkifizetések előtti összeg, a tényleges üzleti tevékenység eredménye.) A 48 milliárdból arra lehet következtetni, hogy 750 millió - 1 milliárd euró közötti vételára lehet (230-310 milliárd forint közötti), amihez a Konzumnak nemcsak társakra, hanem alapos tőkeemelésre is szüksége lehet - és banki háttérre is.

A Telenor egyébként az első negyedév végére ígérte az ajánlat kiértékelését.

A bankok is beleszólhatnak

A kormányzati szándékok a mobilkommunikációs rezsicsökkentés és az állami telekommunikációs szolgáltató létrehozása felé mutatnak.

"A kormány gondolhatja azt, hogy ezen a területen vannak lehetőségei. De ha erőteljesen hitelből finanszírozott vásárlásra kerül sor, akkor abba nyilvánvalóan a bankoknak is lesz beleszólásuk, illetve akkor lesznek bizonyos pénzügyi kényszerek, amelyeket az új cégnek teljesítenie kell - vissza kell termelnie ezt az összeget. Kérdés, hogy mekkora a saját és mekkora az idegen forrás".

Korányi G. Tamás hozzátette: további kérdés például, hogy mikor törlik el a telekommunikációs különadókat, és hasonló, a piacot serkentő intézkedésekre mikor kerül sor. Ez közvetve a szektor más szereplőinek is lehet jó. "A másik oldalon ugyanakkor lehet rossz, mert ha létrejön a Telenor bázisán egy magyar tulajdonú - kormányzati - mobilcég, akkor az az állami, közösségi megrendelések odairányítását is jelentheti."