Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Erősen butíthat a dohányzás, a szmogos napokon pedig még veszélyesebb

A dohányosokra különösen nagy veszélyt jelent a szmogos levegő, ilyenkor az erekben még több vérrög keletkezik - hangsúlyozta az InfoRádiónak Mucsi János tüdőgyógyász.

A szakember hangsúlyozta, hogy a dohányfüst a rendkívül szmogos levegőnél nagyságrendekkel több szálló port (és egyéb káros anyagot) tartalmaz.

A dohányos állandóan egy riasztási fokozatban él, ez jól látszik a szívinfarktusok, a tüdőrák és a krónikus légúti megbetegedések előfordulásában - tette hozzá.

Mucsi János szerint a cigarettázók a riasztási fokozat több százszorosát is belélegezhetik, ehhez jöhet hozzá a szmogos levegő.

A legkisebb részecskék bekerülnek léghólyagocskák falán keresztül a véráramba, ahol kis vérrögök keletkeznek.

A dohányos ott táncol a szakadék szélén, lehet, hogy a szmogos levegő üti be a koporsójába az utolsó szöget - fogalmazott a tüdőgyógyász.

Zárt térben sokkal jobban felgyülemlenek a káros anyagok, így még mindig kevésbé káros a szmogos utcán dohányozni, mint a lakásban.

A szakember átmeneti megoldásként nikotintapaszt vagy nikotinos rágógumit javasol.

A legjobb természetesen az lenne, ha sikerülne leszokni - jegyezte meg Mucsi János.

Brit kutatók nemrég hozták nyilvánosságra felmérésüket, amely szerint a dohányos férfiak szellemi képességei idősödve gyorsabban hanyatlanak, mint nemdohányzó kortársaiké, olyannyira, hogy akár tíz évvel öregebbnek tűnik a "dohányos agy" - áll az MTI hírében.

Egy nagyszabású, hosszú távú követéses vizsgálat eredménye szerint miközben a nőknél nem mutatható ki összefüggés a kognitív hanyatlás és a dohányzás között, a dohányzó férfiaknál korán, már 45 éves kor körül felbukkanhatnak a későbbi demenciára utaló előjelek.

A dohányzás tüdőrákot és krónikus légzőszervi problémákat okozhat, a szív- és érrendszeri betegségek vezető kockázati tényezője, az Egészségügyi Világszervezet szerint "az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés, amellyel valaha szembe kellett néznie a világnak".

A mostani tanulmány arra utal, hogy a fentieken túl a szellemi teljesítményre is káros hatással van a dohányzás, akár már a 45. életév környékén. Severine Sabia kutatásvezető, a University College of London munkatársa úgy véli, a nemek közti különbözőséget az okozhatja, hogy a férfi dohányosok több cigarettát szívnak el.

Az Archives of General Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz 5099 férfi és 2137 nő adatait elemezték, akik valamennyien a Whitehall II. elnevezésű, brit köztisztviselők egészségét nyomon követő vizsgálat résztvevői voltak.

Az első kognitív tesztek idején a vizsgálatba bevont emberek átlagos életkora 56 év volt, majd tíz év leforgása alatt még kétszer értékelték szellemi teljesítményüket.

"Egy 50 éves dohányos férfi hasonló szellemi hanyatlást mutat, mint egy 60 éves, korábban soha nem dohányzó férfi" - magyarázta megállapításaik lényegét Sabia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×