A Tempelhof repteret különleges építészeti megoldásai teszik egyedülállóvá az egész világon.
A komplexumnak - amelyet Norman Foster neves brit építész "a repterek csúcsának" nevezett - hatalmas, katedrálisokra jellemző boltozata van.
Adolf Hitler Európa kapujának szánta a Tempelhofot, amelyet "udvari" építésze, Albert Speer tervei alapján építettek át.
A híres épületegyüttes jövője azonban kétségessé vált, mivel a berlini önkormányzat jövőre be akarja zárni a kevéssé hatékony, és évente csupán mintegy 500 ezer utast kiszolgáló repteret.
A reptér múltját nézve furcsának tűnhet, hogy pont egy olyan üzletember érdeklődik iránta, aki elkötelezett támogatója a zsidó ügyeknek, a zsidó kulturális és vallási élet európai dinamizálásának.
A Tempelhof azonban a második világháború vége után inkább a szabadság, mint a nácizmus szimbólumává vált a nyugat-berliniek számára.
Az előzetes elképzelések szerint az Estés Lauder cég, amely luxusklinikává alakítaná a különleges épületegyüttest, meghagyna egy kifutópályát is, hogy a gazdag páciensek egyenesen oda érkezhessenek.
Az Estée Lauder csoport az elmúlt időszakban jelentős összegeket fektetett be wellness-fürdőkbe és esztétikai műtéteket végző intézményekbe.
Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is
