A Rákosrendezőt környező terület egésze az államé, és ennek most csak egy részét értékesítené. Korábban, már Tarlós István főpolgármestersége idején is készültek tervek ennek a rozsdaövezetnek a hasznosítására, de az államnak van lehetősége a fejlesztésre, csak ezekről az elképzelésekről meg kellett volna kérdezni a fővárost és az érintett kerületeket is – mondta Kiss Ambrus az InfoRádió Aréna című műsorában. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint ebben születhetett volna konszenzus, de ehelyett a terület hasznosítását egy nemzetközi szerződésben átengedték a külföldi befektetőnek.

Kiss Ambrus szerint a fővárosnak nem az a gondja, hogy külföldi a befektető., hanem azt kifogásolja, hogy a nemzetközi szerződés alapján egy külföldi ország jelölheti ki, hogy ki jogosult a területen építkezni. A városvezetés a területen inkább megfizethető lakásokat szeretne, olyanokat, amelyek akár alternatívát jelentene az agglomerációba költözőknek, és onnan naponta a városba ingázóknak, de ehelyett inkább az átlag magyarnak megfizethetetlen luxuslakásokat terveznek a főigazgató szerint.

Arról is beszélt, hogy a területre a főváros cégének, valamint a Stockton Zrt.-nek is elővásárlási joga lehet, és ha mindketten élni kívánnak ezzel a jogukkal, akkor megegyezés híján a legvégső esetben osztatlan közös tulajdonosként fele-fele arányban részesedhetnek belőle. Kiss Ambrus szerint ha a főváros él az elővásárlási jogával, akkor a szerződés szerint 2039-ig kell kifizetnie az utolsó vételárrészletet, de az első részletet tíz napon belül kell kifizetni: ez 13 milliárd forint. Ennek a forrási is rendelkezésre a főigazgató szerint, mert a Budapesti Közműveknek van elővásárlási joga, a szemétégető értékesítéséből származó bevétel ott van a számláján, ebből az első részletet ki is tudja fizetni.

A lehetséges források között említette azt a több mint harmincmilliárd forintos összeget, amelyet egy perben követelnek az államtól a szolidaritási adó 2023-as elvonása miatt, és ebben született is ítélet, és ígérete szerint pernyerés esetén 2024-re is benyújtják majd a keresetüket. Ráadásul azt is kijelentette, hogy

a főváros sem abban gondolkodik, hogy megtartaná a rákosrendezői területet, hanem nemzetközi pályázaton értékesíteni kívánja,

és úgynevezett parkváros-koncepciót akar rajta megvalósítani. A terület kármentesítését a szennyezőnek kell fizetnie, és ez a főváros álláspontja szerint az állam.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről elmondta, 39 előterjesztésről szavaztak, és ebből 22-t fogadtak el, míg 17 javaslat nem ment át, és ebben jelentős szerepet játszott szerinte, hogy sok napirendi pontnál a Tisza Párt képviselői jelen voltak, de nem szavaztak. Nem ment át a főigazgató tájékoztatása szerint a fővárosi lakásrezsi programra vonatkozó pénzügyi döntés, a civil szervezetek támogatása, ebben benne van a Fesztiválzenekar vagy a 12 fővárosi színház támogatása is. Ezenkívül nem kapott többséget a 2-es metró akadálymentesítésére és az 1-es metró járműcseréjére vonatkozó előterjesztés.

A fővárosi cégek vezetői pozícióiról sem született megállapodás. Kiss Ambrus elmondta, a cégvezetőknek határozatlan idejű szerződése van, tehát amíg nem váltja le őket a közgyűlés, és nem nevez ki helyettük mást, addig a helyükön maradnak. A december 18-i döntés alapján öt cég esetében kell a vezérigazgatói posztra pályázatot kiírni: Budapesti Gyógyfürdő, Budapesti Közlekedési Központ, Budapesti Közlekedési Vállalat, Budapesti Főváros Vagyonkezelője, Budapesti Közművek.

A szolidaritási hozzájárulásról is szó esett, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kiemelte, hogy ez az elvonás 2016 óta létezik, és főváros először 2018-ban fizetett, 5 milliárd forintot, majd az összeg 2019-ben 10 milliárd forintra nőtt, utána 22, 35, 58, és végül tavaly 75 milliárd forintra. "A kormányzati logikából idénre már 89 milliárd következne. Gondolják el, 5-től eljutottunk 89 milliárdig. Ez egy nonszensz" – jelentette ki, és közben a kötelező önkormányzati feladatokra sem kap elég normatív állami támogatást a főváros, így nettó befizetőjévé válik a költségvetésnek. "Ezt támadtuk és vitattuk folyamatosan 2023-tól már a bíróságon is, és nemcsak politikai szempontból. Ennek a pernek lett az eredménye az, hogy 2023-as befizetések semmisek, és ez alapján az államnál jogtalanul van 28 milliárd forint plusz a kamatai" – mondta Kiss Ambrus, és hozzátette, ez az ítélet jogerős, de felülvizsgálati kérelemmel még lehet fordulni a Kúriához. Azt is jelezte, hogy

a 2024-es elvonás miatt is pert indítanak, abból 40 milliárd forintos visszatérítésre számítanak.

"El tudjuk fogadni, hogy legyen szolidaritási hozzájárulás, de nem lehet több a szolidaritási hozzájárulásba befizetett összeg, mint amennyit kötelező feladataink ellátására kapnunk" – tette hozzá. Az is közölte, hogy a 2025-ös költségvetést már úgy terveztük meg, hogy az idén csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet a főváros, mint amennyi normatív támogatást a kötelező feladatok ellátására kap.

Kezdődik a Flórián téri felüljáró felújítása, és Kiss Ambrus azt mondta, a közbeszerzésen a vártnál alacsonyabb áron vállalták el a munkát, és nagyon sokan pályáztak. A munkálatok hamarosan elkezdődnek, nem is lehet tovább halogatni a felüljáró állapota miatt, viszont a felújítás időszaka a főigazgató szerint nem lesz egyszerű a közlekedők számára. "Próbálják a kollégák úgy ütemezni ezt a felújítást, hogy ne álljon meg a felhajtó forgalma, és minél kisebb fennakadást okozzon" – mondta.

Kiss Ambrus kijelentette, hogy a közösségi és a kerékpáros közlekedést továbbra is prioritásként kezelik, és nem tartotta megvalósíthatónak azt, hogy a kerékpársávoknak leválasztott úttestrészeket a téli időszakra visszaadják az autósoknak. Szerinte a politika találta ki, hogy autósüldözés van Budapesten, eközben tojáshéjon táncolnak, hogy senki ne érezze magát vesztesnek.