Az Infostart is beszámolt róla, hogy szeptember végén nem vették tárgysorozatba az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén Balassa Péter jobbikos parlamenti képviselő azon javaslatát, amely szerint december 24-ét munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani. Az ellenzéki politikus szerint nem valós érv, hogy a munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a gazdaságot, a versenyképességet. Szerinte december 24-én ugyan a kereskedelemből folyik be a legtöbb bevétel, az emberek azonban más napokra is be tudják ütemezni a vásárlásaikat.

Bizonyára a kereskedelemben dolgozók többsége örülne, ha szenteste napján nem kellene dolgozniuk, és most van rá remény, hogy ez megvalósulhasson. Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu szakszervezet elnöke azt mondta az InfoRádiónak, hogy jelenleg körülbelül 250 ezer ember dolgozik a kiskereskedelemben és az élelmiszer-kereskedelemben, ők és családjaik a mostani kezdeményezés érintettjei. Felhívta a figyelmet arra, hogy

sok más munkakörrel ellentétben a kereskedelemben dolgozók nem pihenhetnek a hosszú hétvégéken sem,

gyakorlatilag egész évben nyitva vannak a boltok, így az érintett munkavállalók megérdemelnék azt, hogy december 24-én ne kelljen munkába állniuk. „Az a fogalom, hogy hosszú hétvége, nem létezik a kereskedelemben” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az élelmiszer-kereskedelemben és több más kereskedelmi területen is munkaerőhiány van, ami jelentősen befolyásolja az egyes munkahelyeken a pihenőnapok, szabadnapok kiadását. Bubenkó Csaba emlékeztetett, hogy a korábbi törvénymódosítás alapján megemelték a túlóraszámot, ami további terhet jelent a dolgozók számára.

A vasárnapi boltzár bevezetése 2015-ben széles körben váltott ki elégedetlenséget az üzletvezetők és a vásárlók körében is, így alig egy év elteltével visszavonta az Országgyűlés a törvénymódosítást. Kérdés, hogy a kereskedelemre vonatkozó mostani felvetés nem váltana-e ki hasonló reakciókat. Bubenkó Csaba szerint a december 24-e pihenőnappá nyilvánítása azért más, mert „a szeretet ünnepéről van szó” és figyelembe kellene venni az emberi szempontokat. Megjegyezte: a vasárnapi boltzárral szemben egy évben csak egyetlenegy nap telne el munkavégzés nélkül a kereskedelemben. Szerinte az emberek meg tudják úgy tervezni a programjukat, időbeosztásukat, hogy december 24-e előtt bevásároljanak.

A szakszervezeti elnök elmondta, hogy a vásárlók szemszögéből is készítettek egy felmérést, amely alapján kijelenthető:

„a társadalom nem elutasító ezzel a felvetéssel kapcsolatban”.

Bubenkó Csaba tájékoztatása szerint a kezdeményezéssel kapcsolatban levelet írtak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki válaszolt is nekik. Tudomása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő ülésén napirendre kerül a kérdés. Az Egyenlő.hu elnöke bízik benne, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal egységes támogatásával a kormány elé kerül a javaslat és reméli, hogy a kabinet is pozitívan bírálja el azt.

A boltok nem zárkóznak el

A kezdeményezők szerint most kiderülhet, hogy a vállalkozások figyelembe veszik-e a munkavállalók igényeit, Bubenkó Csaba úgy véli, „a döntésükben benne lesz a válasz”. Emlékeztetett, hogy a kereskedelmi törvény alapján Magyarországon egy kereskedelmi vállalkozás akkor nyit ki és akkor zár be, amikor akar, ehhez nem kell kormányzati hozzájárulás.

„Csak egy munkáltatói döntés szükséges”

– fogalmazott.

Bubenkó Csaba arról is beszélt, hogy felméréseik alapján a kereskedelmi egységek nem zárkóznak el attól, hogy december 24-én zárva legyenek. Egyetlen feltételük, hogy a kereskedelemben érintett munkáltatók egységesen tegyék meg ezt a lépést. Nem szeretnék, hogy előálljon az a helyzet egy ilyen döntés esetén, hogy az egyik bolt kinyit, a másik meg nem, mert akkor a zárva tartó üzletek versenyhátrányt szenvednek. Végül kijelentette: ha születne egy támogató nyilatkozat a VKF ülésén, az még inkább megerősítené azt az álláspontot, hogy minden bolt zárva lehessen szenteste napján.