Számottevő technológiai ugrást jelent a magyar Gripenek MS20 Block 2-es képességfejlesztő csomagja, amelyet a SAAB-tól vásárol a Magyar Honvédség. A magyar légierő vadászgépei ezzel a negyedik generációs merevszárnyasok élvonalába fognak tartozni. A fejlesztésnek köszönhetően számos korszerű fegyverrendszerrel kompatibilissé válnak a magyar repülőgépek. Az új IRIS-T rakéták beszerzéséről már szerződés van, de folyamatban van a GBU-49-es bombák és METEOR nagy hatótávolságú légiharc-rakéták beszerzése is – mondta el a Portfolio-nak Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

A szakember ismertette: a katonai tervekben szerepel egy újabb harci repülőszázad létrehozása a honvédségen belül, de erről még döntés nem született. A portál szerint elképzelhető, hogy újabb Gripenek vásárlására fog sor kerülni, mivel más repülőgéptípus beszerzése a meglévő Gripenek mellé az ezzel járó logisztikai teher és az interoperabilitási kihívások miatt nem lenne bölcs dolog.

Szakértők szerint az ötödik generációs vadászgépek közül Magyarország számára egyedül a méregdrága, amerikai F-35-ösök beszerzése jöhetne szóba, melyek ár / érték arányban nem biztos, hogy a legjobb választást nyújtanák olyan feladatok végrehajtása szempontjából, melyre a magyar légierő vadászgépeit használja.

Maróth Gáspár hangsúlyozta, hogy többek közt azért sem vásárolnak most új vadászgép típust, mert az iparági szakemberek

2030-40-re technológiai ugrást várnak.

Rövidtávon tehát, ha sor kerül további vadászgépek beszerzésére, a Gripen tűnik logikus választásnak. Közben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a beszerzés hosszabb távú tervezést igényel, ezért szorosan figyelemmel kísérik az újabb technológiák megjelenését, ami sokat változtathat az aktuális termékpaletta életképességén. Az államtitkár közölte,

Magyarország vizsgálja annak lehetőségét, hogy bekapcsolódjon egy hatodik generációs vadászgép fejlesztésébe,

de jelenleg még csak megfigyelik ezeket a projekteket azzal a céllal, hogy megértsék, pontosan melyek a kitűzött fejlesztési irányok, miben jelentenek újítást a jelenlegi rendszerekhez képest.

Mint a lap megjegyzi, a nyilvánosságra került hírek alapján jelenleg reálisan két ilyen fejlesztést lehet azonosítani: az egyik Dassault vezetésével, az Airbus, az Indra, a Thales és az MBDA részvételével zajló Future Combat Air System (FCAS) projekt, a másik pedig a brit védelmi minisztérium, a BAE Systems vezetésével, a Rolls-Royce, a Leonardo, az MBDA és a SAAB részvételével zajló Tempest-projekt. Előbbitől 2040-re, utóbbitól 2035-re várnak eredményt a szakértők.

A magyar kormánynak mindkét ipari konglomerátummal van valamilyen kapcsolata: az Airbustól a honvédség helikopterei, a Dassaulttól Falcon 7X szállítógépei érkeznek, érkeztek, a Tempest vonalára pedig a SAAB-bal való kapcsolat révén, illetve az Orbán Viktor és Boris Johnson közt lezajlott hadiipari egyeztetés révén lehetne bekapcsolódni.

Jelenleg is számos fejlesztés zajlik Magyarországon, szabályos repülőgép-ipari ökoszisztéma jön létre hazánkban, civil, katonai és K+F oldalon is. Az Airbus Gyulán alkatrész-gyárat hoz létre, az Embraer K+F központot alapít, lesz könnyűszerkezetes kisrepülőgép gyártás, az Aero Vodochody pedig bár nem jön Magyarországra, magyar tulajdonba kerül. Ezen kívül bekapcsolódunk egy SAAB-bal való K+F projektbe is, melynek részletei még körvonalazódnak.