Folyamatosan növekszik az új koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, a környező államokban pedig kifejezetten súlyos a járványhelyzet, a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat azonban itthon és világszerte is egyre kevesebben tartják be. Gyakoribbá vált a szóbeli, sőt a tettleges erőszak azok között, akik nem ugyanazt gondolják a fertőzésveszélyről. Sokan tagadják a valóságot, azt állítva, hogy nincs is járvány, és még tüntetést is szerveznek ennek a nézetnek a népszerűsítésére.
Egy krízishelyzet után mindig van oldódási fázis. A krízis összerántja, szabályozza és fókuszáltabbá teszi az embereket, hiszen mindig az élet védelme a legfontosabb, minden más a háttérbe szorul. De amikor a válság első hulláma véget ér, és mindenki fellélegezhet, és örülhet a nagyobb szabadságnak, akkor már különbözők a viselkedésfajták – mondta a jelenségről Goschi Gabriella klinikai szakpszichológus.
"Most ennek az átmeneti időszakát éljük meg, amikor vannak nagyobb felelősségtudattal rendelkező emberek, akik már most elővigyázatosabbak, és vannak, akik még kevésbé érzik kritikusnak a helyzetet. Ők kvázi fegyelmezetlenebbül viselkednek, de én inkább azt mondom, hogy
az átmeneti szakaszban mindenki másképp értelmezi a helyzet súlyosságát.
Az egyéni viselkedések és a személyiségbeli különbségek látszódnak ilyenkor" – magyarázta a szakember.
A jelenlegi helyzetben lélektani szempontból épp az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a olyan válságban vagyunk, amelynek sem a végét, sem a megoldását nem látjuk, és ettől kilátástalannak tűnik az egész. Ilyenkor minden eddigi megoldási módunk csődöt mond, és attól kritikus a helyzet, mert új megoldásokra kell rátalálni, máshol kell új kapaszkodót találni.
A megoldásra azonban nem egyszerű rálelni, emiatt a vírus mellett terjed a türelmetlenség is, gyakori a szóbeli agresszió is, a maszkos ember azért rivall rá a másikra, mert az nem hordja a védőeszközt, míg a maszk nélküli pedig a maszkos embertársának "szól be".
"A krízisben elfáradunk, sokszor kiégünk, tehetetlenné válunk, és
ez frusztrációt okoz, az pedig elsősorban agressziót szül. Sajnos így működik az ember,
de ezzel egyénileg és társadalmilag is dolgunk van. Emberként ezt kell feldolgoznunk, hogy ne bántsunk senkit, miközben elfáradtunk, hiszünk is meg nem is" – mondta Goschi Gabriella.
A pszichológus arra emlékeztetett, hogy attól még, hogy a másikat bántom, nem lesz jobb a helyzet. A koronavírus-járvány első hullámának az volt a fontos tapasztalata, hogy a nagy bajban összefogás és tolerancia született. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy erre nemcsak akkor van szükség, amikor ég a ház, hanem a hétköznapi életben is.
"Fáradtak vagyunk, frusztráltak, de ne a másikat bántsuk ezekben a nehéz élethelyzetekben. Nem az a kérdés, hogy kin van maszk, vagy kin nincs, hanem az, hogy hogyan állunk a másikhoz, hogyan fogadjuk el a döntését" – mondta, és hozzátette, szóvá tehetjük, ha valaki nem követi a szabályokat, csak nem mindegy, hogyan tesszük. El lehet ismerni a bizonytalanságát, tudatni, hogy nekünk is elegünk van ebből, de ettől még tartsa be a szabályokat, mert ez a közös érdek.
"Ilyenkor a valódi problémamegoldás irányába indulunk. Ezzel a nevelgetéssel nem biztos, hogy a másik azonnal egyet fog érteni, de ez az az út, amellyel a saját értékrendünk szerint jeleztük a mi döntésünket, és kérdéssel fordulunk a másik felé. Ennek nagyobb hatása lehet, mint ha agresszióval kezdeményezünk, mert arra csak agresszió lehet a válasz. Ez elvérzett út, mert nem az üzenetet, hanem az indulatot fogja mindenki felfogni, arra reagál, és épp a lényeg veszik el az agresszió mögött" – mondta Goschi Gabriella.