Az egészségügyi országprofilokban szereplő adatok és információk főként az Eurostatnak és az OECD-nek eljuttatott hivatalos nemzeti statisztikákon alapulnak, amelyeket hitelesítettek a legmagasabb szintű adat-összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

Vytenis Andriukaitis, az előző Európai Bizottság egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a dokumentum november 28-i bemutatóján azt mondta: a kezdeményezés keretében összegyűjtött, megalapozott, országspecifikus és egyben az egész EU-ra kiterjedő információk jó alapot szolgáltatnak mind a nemzeti szakpolitikák kialakításához, mind az uniós szintű együttműködéshez. Ugyanis számos, egész Európára kiterjedő felmérés és fórum mutatott rá arra, hogy az európai polgárok a legfőbb prioritások közé sorolják az egészségügy kérdését.

A jelentés alapján a magyar lakosság várható élettartama jelentősen javult 2000 óta, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatt van, emellett a visegrádi országok közül is a legalacsonyabb. A nemek között is lényeges eltérések tapasztalhatók: a nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak. E különbség pedig ennél is markánsabb a képzettségi szint szerint: a legmagasabb végzettséggel rendelkező 30 éves férfiak 12 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik.

Ez a szakadék pedig jóval mélyebb, mint az uniós átlag, amely hét év.

Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható, ideértve a helytelen táplálkozást, az erős dohányzást, az alkoholfogyasztást és a csekély testmozgást. A felnőttek több mint negyede számolt be napi szintű dohányzásról 2014-ben – ez az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A dohányzók aránya a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében több mint a duplája, mint a legképzettebbek között. A felnőtteknél az elhízottak aránya szintén az egyik legmagasabb Európában: a 18 évesnél idősebbek ötöde volt elhízott 2017-ben, és az eltérések ugyanúgy megfigyelhetők az iskolai végzettség mentén.

Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők hangsúlyos előfordulása következtében magas a szív- és érrendszeri betegségek és a rák okozta halálozás.

A jelentés megemlíti: a magyar kormány több intézkedést hozott a táplálkozás javítására: 2011-ben bevezette a népegészségügyi termékadót, hogy mérsékelje az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, 2013-ban pedig rendeletet fogadott el az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak korlátozásáról.

Összességében

az egészségügyi ellátás továbbra is elsődlegesen kórházközpontú,

az alapellátás pedig még nem játszik kellően hangsúlyos szerepet Magyarországon. Az elmúlt években történtek ugyan erőfeszítések a minél alacsonyabb szinten történő definitív ellátás arányának növelésére például azzal, hogy támogatták a háziorvosok csoportpraxisba szerveződését, valamint az erőteljesebb feladatmegosztást az orvosok és más egészségügyi szakemberek, például az ápolók között. Az alapellátásban bevezetett közelmúltbeli kísérleti projektek ígéretes eredménnyel zárultak, de továbbra sem egyértelmű e kezdeményezések folyamatos finanszírozásának és bővítésének kérdése – mutat rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.