Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Lépfenepánik Békésben

Kötegyánban a lépfene terjedésétől tartanak, miután egy házaspár feldolgozott és több embert megkínált egy elpusztult szarvasmarha húsából.

Bár a lépfene emberről emberre nem terjed, a településen mégis félnek a betegségtől, a BEOL információi szerint többeket kezelnek Kötegyánban és Sarkadon is. A házaspár állítólag rendszeresen vásárolt dögöket, melyek húsát mindenfelé értékesítették. A helyszín felmérésekor mintákat vettek, a laborvizsgálat eredménye alapján

a hús lépfene baktériummal fertőzött, azonban járvány nincs.

A kötegyániak szerint egy gazdánál elpusztult egy szarvasmarha, és ahelyett, hogy elszállíttatta és leadta volna a sarkadi dögtelepen – ami nagyjából 60 ezer forintba került volna –, odaadta az érintett családnak. A férfi és a nő feldolgozta a dögöt, majd „a hús a fél falu asztalára került”. A helyiek úgy tudják: a házaspár rendszeresen összeszedte az elhullott jószágokat a környéken, hogy azok húsát a feldolgozás után értékesítse, de ők soha nem ettek a húsokból. A pletykák szerint nemcsak Kötegyánba, hanem Sarkadra, sőt a megyehatáron túlra is jutott a húsokból, a magánemberek mellett ráadásul henteseknek, vendéglátóhelyeknek is szállítottak.

Információik szerint a település szélén lévő tanyánál jelentős fertőzöttséget mutattak ki a hatóságok, mint ahogy a család házánál is. Lefoglaltak mintegy 240 kilogrammnyi húst, ami nemcsak az elpusztult szarvasmarhát, hanem sertést is tartalmazott. Azt is beszélik: a házaspár rendszeresen adott el kétes eredetű húsból készült kolbászt.

A kötegyániak most tartanak a lépfenétől, vagy más néven anthraxtól.

Előfordulhat ugyanis, hogy a baktériumot az esetleges hőkezelés ellenére sem sikerül teljesen elpusztítani, lappang, és amikor esetleg egy megfázás miatt legyengül az immunrendszer, elkezd dolgozni a szervezetben. Sőt, megeshet az is, hogy a fertőzött húst nyersen kidobták, amiből akár kutyák, macskák is ehetnek.

Állítólag Kötegyánban és Sarkadon is többeket kezelnek már lépfene gyanúja miatt. Az érintettek azonban nem hajlandók beismerni, hogy a családtól vették vagy kapták a húst, szégyenkeznek, illetve a házaspár sem szeretné kiadni a megrendelőket. Ezzel azonban nehezítik a hatóságok tevékenységét és, hogy megszüntethessék a fertőzésveszélyt.

A kötegyániak szerint a dög feldolgozása közben fertőződtek meg a házaspár tagjai: a nő megvágta, a férfi pedig meghorzsolta magát. A feldolgozás után nagyjából két héttel jelentek meg a gyulai kórház bőrgyógyászatán, ahonnan rögtön a fertőző osztályra kerültek, a gyorsteszt ki is mutatta a lépfenét.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×