Az államfő kiemelte: a 2019-es év "udvarias kopogtatás helyett - néhány újabb riasztó hírrel - rúgta ránk az ajtót". Havanna óvárosát elöntötte a tenger, a cunami után heves esőzés sújtja Indonéziát, brutális a hőhullám Ausztráliában, rekordméretűre csökkent a jégtakaró az Északi-sarkon és Grönlandon, és már a korábban stabilnak látszó Antarktiszon is jelentős a jégolvadás - sorolta.

Úgy fogalmazott,

"mázsás súlyú kérdések nehezednek ránk", és a megválaszolásukhoz, megoldásukhoz szükséges idő vészesen fogy.

Áder János szerint el kell dönteni, mit kezdünk a felgyorsulóban lévő klímaváltozással. "Fogadkozásaink ellenére" ugyanis tavaly is nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása - emlékeztetett.

Felidézte: a párizsi klímakonferencia óta több mint három év telt el, és az elmúlt évek tárgyalásai "sovány eredményt" hoztak. Katowicéről is jó hírként legfeljebb annyi mondható el, hogy a párizsi megállapodás összeomlását elkerültük - vélekedett, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülésére utalva.

Hangsúlyozta: "ma távolabb vagyunk a kétfokos céltól, mint három éve Párizsban voltunk". Ugyan van már szabálykönyvünk ahhoz, hogy 2021-ben megkezdődhessen a párizsi megállapodás végrehajtása, de nincs elég bátorságunk, hogy az elszabaduló klímaváltozás megállításához szükséges döntéseket meghozzuk - közölte.

A 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény egyik célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: "korábbi gondolkodásmódunkkal" sem a népességrobbanás, sem a termőföldpusztulás, sem a biodiverzitás hanyatlásának problémáját nem fogjuk megoldani, mint ahogy a társadalmi, szociális, egészségügyi, gazdasági gondjainkat szaporító vízválságét sem. Az az út, amelyet az utóbbi 200 évben követtünk, már több környezeti és társadalmi adósságot halmoz fel, mint amennyi értéket teremt - fűzte hozzá.

Kiemelte: az igazi tét nem a légkör állapota, hanem társadalmaink, az emberi civilizáció jövője. A legfontosabb, hogy megváltoztassuk szemléletmódunkat - magyarázta.

Áder János kifejtette: nem elég tudni, mi számít értéknek a társadalmaink jóléte és túlélése szempontjából, látnunk kell azt is, hogy cselekedeteink miként gyarapítják vagy apasztják társadalmaink fenntartható jólétének és túlélésének esélyeit.

Mai problémáink többségét mi magunk hoztuk létre, ki mástól várhatnánk hát a megoldást? - tette fel a kérdést.

Az államfő rámutatott: minden országban bőven lesz tennivaló, hogy 2019 a fordulat éve lehessen, és nem szabad elszalasztani ezt az esélyt.

Kijelentette: van remény, hiszen a technológiai tudásnak javarészt a birtokában vagyunk. Az átalakulás-átalakítás költsége ugyan óriási, de ma még nem akkora, hogy ne tudnánk azt előteremteni, és az együttműködés nemzetközi feltételei is adottak - vélte. Hozzátette: csak bátorság kell, hogy a jövőnket szolgáló döntéseket meghozzuk.