A most alkalmazott eljárás némileg különbözik a korábbi génmódosító megoldásoktól, de az alapja megmaradt. Nem történt olyan szinten genomhasítás mint előző esetekben, de mégsem maradéktalanul igaz a kijelentés, miszerint nem a genomszerkesztésen alapuló megközelítést használták – hívta fel a figyelmet a genetikus. 

A baktériumoktól ellesett módszer lényege, hogy célzó RNS segítségével megkeresik az idegen DNS-t. Ezt felhasználva az emberi genom meghatározott helyeire juttatják el az úgynevezett cas9 fehérjét.

Ennek az enzimnek elkészítették olyan variánsait, amelyeknek a DNS-hasító, más néven endonukleáz funkciója nem működik. Ugyanakkor továbbra is meg tudja keresni a DNS-szakaszt a genomban.

A célzó dead cas9-nek nevezett enzimhez hozzákapcsoltak egy másik fehérjét, ami – a hasítás helyett – egy pontmutációt tud indukálni a genomban.

Az eljárás jelentősége, hogy egyes genetikus betegségek megelőzését teheti lehetővé. Azonban etikai vonatkozása is van a módszernek. Kérdés, hogy mely embrionális szakaszban módosítanák a genomot, ezzel befolyásolva azt is, hogy örökölhető mutációt hoznak-e létre – tette hozzá a szakértő. Azt is mérlegelni kell, hogy a beavatkozásnak mennyi előnye lehet, hiszen a kínai cikk is csupán 23 százalékos sikerről számolt be, ami a genetikus szerint nem kevés, de tudni kell, hogy nem jelent biztos megoldást.